Egyszervolt egy Csók, pont jókor...

Szeretem a meséket. Nem szégyellem, hogy felnőtt fejjel is el tudok andalodni rajtuk, a bennem élő gyermeki lélekrész még megköveteli a magáét. Bár kimondottan mesét olvasni már nem annyira szeretek (pont elég, amit a kisfiammal olvasunk esténként), de a mesefeldolgozások filmben, sorozatban, könyvben nagyon érdekelnek. Kíváncsi vagyok, mit tudnak kihozni a témából. Külön öröm, ha magyar szerzőtől olvashatok ilyet, imádtam az Emerson & Tsa-t, legalább annyira élveztem, mint a fiam, ezért László Zoltán: Egyszervolt c. könyve is nagyon érdekelt, főleg, hogy a népmeséket szövi bele a könyvébe. Nos, ez a kötet semmiképp sem gyereknek való, ahhoz túl durva.

A történetet nehéz összefoglalni, igazából nem is szeretném, ízelítőnek a fülszöveg szerintem nagyjából elég. Nagyon szerettem volna szeretni ezt a könyvet, úgy ültem le olvasni, hogy ennek jónak kell lennie. A borítón Neil Gaimanhez hasonlítják, ezt nem tudom megítélni, mert tőle (még) nem olvastam semmit, ezért azt hiszem, szerencsére, ez nem befolyásolt. 

Nem nagyon tudom tudom összeszedni a gondolataimat a könyvről, ezért ez az értékelés nem lesz túl hosszú.   Nem ezt vártam. Bár, hogy mit vártam, azt nem tudom, de biztos, hogy nem ezt, akármilyen furcsán hangzik is. Kevés volt benne a mesei elem, alig voltak népmesei hősök, a háttérről nagyon keveset tudunk meg. És az a befejezés! Hát... nem tehetek róla, de ez a kommunás dolog nekem nem jött be. A főszereplők meg olyan hirtelen, egyszerre csak egymásba szeretnek, pedig előtte alig érdekelték egymást. A tudományos meg a népmesei elemek keveredése sem volt rossz, de én talán nem kutyultam volna össze. Kicsit kidolgozatlannak éreztem. Pedig a potenciál megvan benne, humoros, jól bemutatja pl. a magyar lakásviszonyokat, és már épp bosszankodni kezdtem, hogy magyar regény miért játszódhat csak Budapesten, mikor hőseink elindultak a Balatonhoz, volt benne olyan csavar, amire nem számítottam, ügyesen épített be egyes elemeket (kíváncsi lennék, hányan próbálnak meg bemászni a Westend vízesése mögé), szóval ez mind jó volt, de valami mégis hiányzott ahhoz, hogy azt mondhassam, igazán tetszett.

Sajnos, megmaradt az egyszer olvasható kategóriában. 

10/7

Kb. egyidőben ezzel a könyvvel leltem rá egy másik mesefeldolgozásra. Alex Flinn: Csók, pont jókor c. kötete a Csipkerózsikát veszi alapul, és helyezi mai környezetbe. Kb. a könyv feléig fanyalogtam. Na, ez már nekem nagyon tinis volt, Talia ("Csipkerózsika") csak a külsejével van elfoglalva, az őt mintegy véletlenül felébresztő Jack meg igazi mai kamasznak látszik, akinek semmi sem tetszik, csak a bulizás, a csajok meg a számítógép. Igen közel voltam ahhoz, hogy félbehagyjam, de végül mégsem, és milyen jól tettem! A könyv 2. fele szépen megváltozik. A szereplők fejlődnek, kérem szépen, igen! A történet a végére kimondottan izgalmas lesz, a befejezés meg aranyos. Tetszett, hogy az "orsós" boszorkány, Malvolia háttértörténetét is megismerjük, nem csak szimpla sértődésből átkozza meg a hercegnőt, amiért nem hívták meg a keresztelőre. Ez így sokkal hitelesebb.

Vicces volt, ahogy a hosszú álomból ébredő Talia csetlik-botlik a mi korunkban, és a mai kamaszok ábrázolása is számomra helytálló, bár talán egy kissé egyoldalú. Talán nem minden tini ilyen.

Mindent egybevéve, érdemes a kötet első felén túljutni, azt mondom visszanézve, hogy még ez is kellett a későbbi változások előkészítéséhez, talán egy picikét rövidebb lehetett volna ez a rész, mert a 2. fele már igazán jó szórakozást nyújt, ott azt kaptam, amit várok egy ilyen típusú könyvtől.

A fordításról szólok még pár szót, ez most nekem bizonyos okok miatt a vesszőparipám. Nem volt rossz, de néhány elég feltűnő hibát találtam benne. King James Bibliája... jaj, nekem, nem lehet, hogy ez Jakab király Bibliája akart lenni? Meg Judge Judy. Jó, ez valami valóságshow-szerűség, de ehhez hasonlóval tettek nálunk is kísérletet (nem volt hosszú életű), így le lehetne fordítani Judy bírónőre. Mindig meglep, hogy ilyesmik benne maradhatnak egy könyvben, elvileg lektor, szerkesztő is átnézi, és utánajárni a neten is kb. két kattintás. A királykisasszonyozás is zavart picit, szerintem elég lett volna a hercegnő, de ez még megindokolható azzal, hogy a mesei nyelvezetet akarták megőrizni. Ezektől eltekintve olvasható és gördülékeny a fordítás.

Kíváncsi vagyok a szerző többi könyvére is, a Beastly már elérhető magyarul, de van még egy, aminek a magyar kiadása egyelőre várat magára.

10/8