Tegnap valaki mondott egy mondatot. Már nem emlékszem, ki volt (egy tanfolyamon voltam, és viszonylag sokan voltunk) vagy, hogy mi volt pontosan a mondat, de valami ilyesmi volt: A jól nevelt lányok sosem viszik semmire.
Erről eszembe jutott Kajafás felesége, és hogy írni akartam a fenti sorozatról. Az első epizód ott kezdődik, ahol a Jézus történetek véget szoktak érni, azaz Jézus keresztre feszítésével és halálával. Az őskeresztényeket, köztük az apostolokat üldözik, bujkálniuk kell. Pontosabban, hol nyíltan prédikálnak és térítenek, hol menekülnek, hol börtönbe zárják őket.
A sorozat a Bibliából az Apostolok cselekedeteit dolgozza fel. Nagyon-nagyon régen olvastam, még főiskolás koromban, ezért viszonylag halvány emlékeim vannak, hogy mi a vége, a sorozat mindenesetre hatalmas függővéggel zárul, ami szerintem elég meglepő egy bibliai történetet feldolgozó sorozat esetében, és ami arra enged következtetni, hogy a készítők újabb évadot terveztek. Hogy lesz-e, azt nem tudom.
Eleinte nagyon bejött, aztán a közepe felé eléggé ráuntam, hónapokig pihentettem, és csak nemrég fejeztem be, köszönhetően az augusztusi hőhullámnak, mikor a fotelban punnyadáson és sorozatnézésen kívül kb. semmire sem volt erőm.
Ami nem tetszett, az főleg a színészi játék volt. Egyes szereplők nekem már-már ripacsok voltak. Saul pl. erősen túljátszott volt, pálfordulását nem tudtam elhinni, kereszténynek éppolyan tenyérbe mászó volt, mint keresztényüldözőnek. A többi apostoltól sem voltam elragadtatva, bár Péternek voltak jó pillanatai.
Caligula őrültségét jól mutatták be, ahogy Heródes és Heródiás tétovaságát, határozatlanságát is, akiknek - hiába ők a zsidók királya és a felesége - alig van hatalmuk a rómaiak uralma alatt.
Talán meglepő, de Kajafás egészen szimpatikus figura volt, legalábbis, ahogy itt ábrázolták. A népe és a hit védelme volt számára a fontos. Nem tudom, hogy történelmileg milyen ember volt, mit lehet tudni róla, de itt számomra hiteles volt az aggodalma, olyan embernek látszik, aki úgy gondolja, a tetteivel a legjobbat teszi.
Eleinte nagyon megragadott a felesége hűsége, és feltétel nélküli támogatása. Abban a korban egy nő nagyjából csak így tudott érvényesülni, ha egy férfi mögé állt, annak karrierjét segítve. Leah az apja és a bátyja ellenében is a férje mellé áll, de az már elég hamar kiderül, hogy irányítani akarja a férjét, ami önálló akciókra sarkallja, és végül végzetes döntésekhez és eseményekhez vezet. Elég nagy csalódás volt, hogy a támogatása mögött nem annyira (vagy nemcsak) a szerelem áll, hanem számítás.
Pilátus lassan beleőrül abba, hogy nem sikerül kiirtani a keresztényeket, és ez megmérgezi a házasságát is. Klaudia, aki szintén a férje mellett áll, később teljesen kiábrándul belőle, de a változtatáshoz túl gyáva.
Hiányoltam a sorozatból a csodákat. Jézus feltámad ugyan, és az angyal párszor megjelenik, de ezeken kívül inkább politikai harcokat láthatunk a hatalomért, az őskeresztények, a zsidók és családjuk és a zelóták életébe kapunk bepillantást.
Elgondolkodtam rajta, hogy meddig a hitünk felvállalása, és mikortól őrültség. Szent István pl. szerintem teljesen esztelenül vonult prédikálni a rómaiak szeme elé, akik nagyjából azonnal megölik. Ezt én inkább tragikus forrófejűségnek tartottam, mintsem a hit kinyilvánításának. Ugyanezt éreztem Saulnál, miután a damaszkuszi úton megjelenik neki Jézus, és ő megvakul, majd megkeresztelkedik, kiáll Jeruzsálemben a templomban, és téríteni kezd, mondván, hogy majd Jézus úgyis megvédi, vagy az történik, ami az Úr akarata. Sokan meghaltak már emiatt, véleményem szerint teljesen értelmetlenül. Saul csak azért nem hal meg, mert Kajafásnak tervei vannak vele.
Ha valaki szereti a Bibliával kapcsolatos sorozatokat, akkor ajánlom megnézésre, de azt is, hogy mindenki rugaszkodjon el az eredeti szövegtől egy kicsit. Nekem, őszintén szólva, helyenként csalódás volt, máskor meg magával ragadott. Korántsem tökéletes darab, de vannak értékei.
10/7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése