Tolkien négy, viszonylag hosszú meséjét tartalmazza a kötet. Mindegyik más hangulatú és stílusú, de mindegyikben felismerhetők Tolkien stílusjegyei.
A kóborló és a varázsló a leghosszabb és talán a legmesésebb, a szó hagyományos értelmében. Egy kiskutyáról szól, amelyik felbosszant egy varázslót, aki büntetésből játékkutyává változtatja, és onnantól fogva sok-sok kalandon át próbál hazajutni. Feljut a Holdra, találkozik a Holdbéli Emberrel, sellőkkel barátkozik, sárkány elől menekül stb. Egy bajom volt vele, elég nehezen kiejthető nevek találhatók benne. Viszont nem sokkal a könyv olvasása előtt láttam a Tolkien c. életrajzi filmet, ezért aztán a fejemben szinte végig Szatori Dávid hangján hallottam a mesét, mivel ő szinkronizálta a szerzőt.
Bájos, kedves történet, tele fantáziával és kalanddal.
A sonkádi Egyed gazda egy középkori történet, engem kissé a Don Quijotéra emlékeztetett, legalábbis annyiban, hogy Egyed gazda éppúgy nem volt igazi hős, mint De la Mancha lovagja. Egyed gazda tulajdonképpen véletlenül elűz egy sárkányt, és onnantól fogva hősként ünneplik. A szerencse és véletlen aztán többször is a segítségére siet, egyre magasabbra emelkedik a ranglétrán, és végül kiskirály lesz belőle. Ebben a mesében inkább a finom irónia uralkodik, kimondva nem szerepel, hogy Egyed gazda a véletlennek köszönheti a szerencséjét, de mégis teljesen világos.
A woottoni kovácsmesternek én más címet adtam volna, mivel inkább mesterszakácsokról van benne szó és tündérekről. Bevallom, bennem ez hagyta a legkevesebb nyomot, bár a mesterszakács inasának kiválasztása érdekes volt.
Az utolsó mese, A levél egy disztópikus jellegű, melankólikus történet, amiben egy festő szeretne lefesteni egy fát, levélről levélre haladva. A cím is falevélre utal. A nem éppen vidám történet ellenére sem éreztem a szomorúnak a mesét, van benne valami, ami reményt adó és pozitív. Bizonyította, hogy bármilyen körülmények között is lehetünk jobbak.
A könyvet Alan Lee, a Gyűrük ura filmváltozata rajzmesterének szép illusztrációi díszítik és egészítik ki.
Jó bevezetés lehet ez a kötet azoknak, akik még nem olvasták Tolkien más, nagyobb lélegzetű műveit, és kellemes, maradandó kiegészítés azoknak (mint nekem), akik már túl vannak egy vagy több művén.
Az olvasás lehetőségét köszönöm a kiadónak!
10/9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése