Beszéljünk egy kicsit a szexről?

E havi témázásunk a Tabutémák: Felvilágosítókönyvektől a mamipornóig volt. Írtam is egy félkész valamit, de olyannyira esetlen és béna lett, hogy nem tettem közzé. Igazából egyáltalán nem is akartam csatlakozni, mert úgy éreztem túl szemérmes vagyok ehhez a témához, de aztán a posztok, kommentek és egyéb megjegyzések hatására eszembe jutott egy s más. Azt hiszem, ki fogok lógni a többiek közül. Talán prűdnek is látszom majd, de sebaj, sose legyen nagyobb bajom. Én nem gondolnám, hogy az lennék, de más szemében tűnhetek annak. Mondom, nem túlzottan zavar.

Na, lássuk a könyves élményeket. Az egyik gyerekkori kedvencem volt A sehány éves kislány. Felvilágosítókönyv, de nem szexuális, mert a fogantatásról nem esik benne szó, hanem a terhességről és a szülésről. Szerettem a szép színes ábrákat, megfogott a bájos szöveg és körítés, ráadásul egy az egyben úgy néztem ki kicsinek, mint a könyv végén a kislány, két szőke copf oldalt, és kék szemek. A következő élményem a Gólya hozza...?, ami már írt a szexről, de kb. 8 évesen nagyjából annyi esett le, hogy a be kell dugni valamit valahová, de hogy ezt minek és hogyan, azt ebből sem tudtam meg igazán. Sokkal jobban megmaradt bennem a könyv végén levő rémtörténet egy kisgyerekről, aki elraboltak, egy barlangban tartottak, és végül megöltek. Azt volt hivatott elérni, hogy ne menjünk el idegenekkel, és engem olyan szinten sokkolt, hogy ezt meg is jegyeztem egy életre. Félni is kezdtem minden idegentől.

Aztán olyan 13-14 éves lehettem, mikor kivettem egy könyvet a könyvtárból, ami már valóban részletesen leírta, hogy mit, hová és miképp, stb., és akkor esett le, hogy amiket korábban a fiú osztálytársaim beszéltek, az igaz. Pedig nem akartam elhinni. :D Talán későinek tűnik azokhoz képest, akik eddigre már pornót néztek, de nem is tudom, miért, nem érdekelt túlzottan a téma. Nem mondom, hogy egyáltalán nem, de talán kevésbé, mint a velem azonos korúakat.

Anyám elég prűd volt, nem igazán lehetett vele erről beszélni, rettentően féltett a fiúktól, és ha elmeséltem, hogy tetszem valakinek, teljesen kiakadt. Ő teljes tudatlansággal ment a házasságba, sőt, a menstruációról sem tudott semmit (nagyszüleim még rosszabbak lehettek ilyen tekintetben), ezért a nászéjszakán elég nagy, és bevallása szerint kellemetlen meglepetés érte. Nem bántam volna, ha ezt sosem tudom meg, de már mindegy. Így aztán magamnak kellett kiderítenem a szexszel kapcsolatos dolgokat. Következtek a Szex-lex füzetek, amiket anyu azért vett meg, mert benne volt, hogy 18 éves kor alatt nem javasolja a szexuális élet elkezdését, de nekem annyi maradt meg, hogy a színes fényképeken a nő meztelen (mondjuk, a mellén és a fenekén kívül nem sok látszott), míg a pasin nadrág van, és hogy undorító hosszú szakálla volt. :D Majd jöttek más könyvek, amikből olyanokat is megtudtam, mint az orális vagy anális szex - ez utóbbit rendkívül visszataszítónak találtam.

Ezek a felvilágosítókönyvek a tárgyilagos technikai részleteken túl emlékeim szerint csak egy dologra nem tértek ki, hogy mi is a lényege az egésznek. Azon túl, hogy így fogan a gyerek a szex egy igen kellemes tevékenység lehet a megfelelő partnerrel, az egymás iránti szeretet, szerelem kifejeződése jó esetben. Nem vagyok naív, tudom, hogy ez nagyon gyakran nem így van. Jól tudom, hogy van mindenféle más szex, érzelem nélküli dugás, zsaroló vagy számító szex, stb. Nevezzetek javíthatatlanul romantikusnak, az én szememben a szex a szerelemmel jár együtt. És persze, azt is tudom, hogy ilyen ideális helyzetek nem mindig vannak, különösen a férfiak teszik magukat könnyedén túl az érzelem nélküli szex lelki hatásain. :D

Ennek, amit leírtam, némiképp ellentmond, hogy egészen fiatalon olvastam olyan regényeket, amikben rendesen dúlt a szex, 12 évesen a Pillangót, a Vörös és feketét (házasságon kívüli szex, ha!), A postás mindig kétszer csenget-et. Viszont fogalmam sem volt, hogy mi lesz bennük. :D A Pillangóban jobban sokkolt a végbélbe feldugott kapszula, benne a droggal, vagy A postásban a gyilkosság. A szexjelenetek természetesnek tűntek, nem éreztem őket kirívónak. Utólag visszagondolva, talán jól voltak megírva. :)

Nem tudom, hogy gyerekkori tudatlanságomnak köszönhető, hogy nem akadtam fenn ezeken a könyveken, vagy ma várok mást a könyvbeli szexleírásoktól, de jó ideje nem olvastam normális ilyen leírást. A szürkét hagyjuk, a tök egyforma leírásaival egy idő után unalmasabb volt, mint egy Jókai-tájleírás. Romantikus könyvet évente kb. egyet olvasok, ha lehet róla tudni, hogy nem az átlag-szexet tartalmazza. Átlagon a következőt értem: a szereplők tökéletesek, mindig tettrekkészek, és az aktus minden egyes alkalommal elsöprően szenvedélyes. Sose fáj egyik fél feje, sose fáradtak, nem jár az eszük a másnapi feladatokon. Igen életszerű. 

Nem állítom, hogy izzadságszagú hájpacnikról szeretnék olvasni, de ez az egysíkúság odáig vezetett, hogy szívesebben olvasok olyasmit, amiben tudni lehet, hogy nem lesz szex, vagy csak finoman utalnak rá. Vagy legalább viszonylag kevés. Ami egyébként nem könnyű feladat, ugyanis újabban minden szerző úgy képzeli, hogy nincs jó könyv szex nélkül. Sőt, nincs könyv szex nélkül egyáltalán. Már ya sem, nemhogy felnőtt korosztálynak szólóak. Ha kell, ha nem, az orrunk alá dörgölnek egy... hahaha, na jó, ezt inkább be se fejezem, még a végén elképzelem. :D

Egyébként mostanában esett le (Kőszívűt olvasunk, kérem szépen), hogy a régi könyvek finom leírásai elég valószínű, hogy valójában a szexet jelentik. Alfonsine Jenő ölébe ül, mikor senki sem látja... Őrjöngve öleli és csókolja, stb... (Ez akkor van, mikor eljátsszák az anyjával együtt, hogy a bécsi forradalom hívei). Aha, na, persze. :D

Vagy nemrég, mikor visszahozta az egyik gyerek a Bánk bánt, beleolvastam (mazochista hangulatomban voltam, úgy látszik. :D), és az elején Ottó leírja, hogy Melinda szerelmét akarja. Egy büdös francot. Meg akarja dugni, és amikor nem megy, mert a nő hűséges a férjéhez, megerőszakolja. Vagy a Zách Klára c. ballada szintén hasonló helyzetet ír le, hogy a férfinak kellene a lány, és amíg mindenki templomban van, meg is szerzi, szintén erőszakkal. Ezek olyan virágnyelven vannak leírva, hogy gyerekként biztos, hogy fel sem fogtam a jelentésüket.

Vagy mehetnék tovább a mesék világába, ahol Piroska piros ruhája a nővé érés jelképe (havibaj), és a farkas a csábító férfi. Vagy az eredeti Csipkerózsika mese, ahol a királyfi ugyan nem ébresztette csókkal, hanem megerőszakolta álmában. A lány ikreket szült neki, és mikor az egyik gyereke kiszívja az ujjából a mérget, akkor ébredt fel. Kedves történet, mi? Eleink igencsak szerették az ilyen horrorsztorikat, egy csomó mesét enyhíteni kellett a gyerekek kedvéért. A sárkányok vajon miért raboltak mindig szűzlányokat? Mihez kezdtek velük? A magyar népmesékben gyakran el is veszik őket feleségül. Nyilván nemcsak a házias koszt meg a tiszta ruha miatt. A legmegdöbbentőbb számomra egy erdélyi népmese volt, amiben a király, miután megözvegyült, el akarta venni a saját lányát, aki ezt nem akarta, ekkor erőszakhoz akart fordulni, és a lányának el kellett menekülnie. A fiamnak kezdtem felolvasni, mert nem tudtam, miről szól, és ennél a pontnál sürgősen abbahagytam, aztán alig tudtam kimagyarázni, hogy miért nem folytatom. :)

Vagy ha rátérünk a népdalokra, a béreslegénynek nem a tenyerébe állt bele a tüske, és a bokorban meg nem a botjával játszott a juhászbojtár. Legalábbis nem a pásztorbotjával. ;) Akkoriban talán mindenki tudta ezeknek a hátsó jelentését, de mára ezek kikoptak, és maradt a rejtélyesség. Ill. gyakran csak az első versszakokat tanították nekünk az iskolában, mert a többi már sokkal egyértelműbb. :)

Szóval a szex irodalombeli ábrázolása egyidős az irodalommal magával. Nyilván fontos a felvilágosítás és a nyíltság, jobb, mint a titokzatoskodás meg a tudatlanság, amiből rengeteg kár, nemkívánatos terhesség, frigiditás, tragédia született, de valahogy úgy érzem, átestünk a ló túloldalára, és most már szinte minden a szexről szól.

A többiek posztjai:

Zenka

Pupi

Nima

Zakkant

Utóvéd:
Nita