2018 könyves sorozatai

Hamarosan jönnek az évértékelő posztok, sokan már az év utolsó napjaiban megírják, én át szoktam rakni január első napjaira, mert sokszor szilveszter este sikerül még egy utolsó könyvet gyorsan befejezni. De hogy ne legyen kilométer hosszú majd az évértékelő, két témát szeretnék megírni előre, ezek nagy valószínűséggel már nem változnak a hátralevő pár napban. Az egyik az év könyves sorozatai, a másik a félbehagyott könyvek. Kezdjük az elsővel!

Bár minden évben megfogadom, hogy kevesebb sorozatba kezdek, részben mert bizonytalan, hogy magyarul végigviszik-e, részben meg mert sokszor én magam unok rájuk, azért sosem tudom megállni, hogy valami csábító többrészes könyvbe ne kezdjek. Az idén szerencsém volt, kifogtam pár nagyon jót. Igaz, rosszabbakat is.

Bernard Cornwell: Angolszász históriák

Ezt nem is akartam folytatni, de a tévésorozat 2. évada annyira bejött, mint amennyire az első nem, így a könyveket is folytattam. A 3. és 4. részt olvastam el az idén, a 3. tetszett is, de a negyedikkel megszenvedtem. Az a ritka eset állt fent, hogy a tévés feldolgozás jobban tetszett, mint a könyv. Még nem tudom, folytatom-e, esély van rá.

Alan Bradley: Flavia de Luce

Csak egy részig jutottam, pedig abszolút bejött a fura, koravén, "méregkeverő" kislány története. Mindenképp folytatni szeretném.

Virág Emília: Hétvilág trilógia

Az utolsó része jött ki az idén, szerettem ezt is, mint az előző kettőt, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy alig 3 nap alatt faltam be a lezáró kötetet.

Az írónőtől bármi jöhet ezentúl, vevő leszek rá!

Joe Abercrombie: Szilánkos-tenger trilógia

Az erős női szereplők miatt kezdtem olvasni, de ha az erős azt jelenti, hogy gusztustalan és nőietlen, akkor kösz, nem. Az első rész bejött, a 2. kicsivel kevésbé, de a 3. már nehezebben csúszott le, az a sok csatajelenet meg intrika nem az én világom. Ahogy a high fantasy sem.

Jó volt komfortzóna elhagyásnak, de nem hiszem, hogy túl sűrűn fogok ezzel a műfajjal próbálkozni a jövőben.

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró

Ezt viszont imádtam, mind a 4 részt, plusz a kiegészítő köteteket is, elvileg lezárt, pedig még olvastam volna tovább.

Terry Pratchett: Sajogi Stefánia trilógia

Az íróval való ismerkedésem első könyve. Nagyon bizarr könyv volt, ugyanakkor tetszett is. Szeretném folytatni, és elolvasni a másik két részt is.

Kai Meyer: Varázskönyv trilógia

Amilyen jól indult A betű mágusa, tele egy csomó szuper ötlettel, annyira elvesztettem az összes érdeklődésemet iránta a végére. Nem folytatom, pedig nemrég jelent meg a 2. kötete magyarul.

Charlie N. Holmberg: A papírmágus trilógia

Ezt viszont nagyon szerettem, a lezáró kötet jutott belőle idénre. Van 4. rész, vagy spin off is belőle, nem tudom, minek is számít végül is, remélem, az is lesz majd magyarul.

Sokan kritizálták, hogy rövidke, de legalább semmi felesleges nem volt benne, és hát igen, kérem szépen, ilyen egy tökéletes lánykérés, mint amit ebben a kötetben olvastam.

Jodi Taylor: St. Mary krónikák

Csak egy részt sikerült elolvasnom, magyarul tudtommal már van három, angolul meg már valami 8-10-nél tart, nem is tudom pontosan. Időutazós, ami nálam eleve előnnyel indul, irtó jó akciójelenetek vannak benne, pedig olyat nem olyan könnyű írni, jó kis angol humora van, mégsem folytattam - eddig.

De nem adom fel, egyszer majd a folytatásokra is sor kerül.

Neil Patrick Harris: A különc varázsló

Aranyos volt, cuki, gyönyörű maga a könyv, de ez nekem túl "gyerek". Tudom, ez hülyén hangzik, merthogy gyerekkönyv, de vannak gyerekkönyvek, amiket felnőtt fejjel is lehet élvezni, ez nem olyan.

Bűvészet iránt érdeklődő, korban is (nemcsak lélekben) gyerekeknek ajánlom, fontos kérdéseket vet fel, mint pl. a másság, de én nem fogom folytatni.

Brodi Ashton-Cynthia Hand-Jodi Meadows: Lady Jane

Alakváltós, történelmi, de jócskán átírva, és vicces. YA ugyan, de az idegesítő részei nélkül, bejött, remélem, érkezik majd a folytatás.

V. E. Schwab: A mágia árnyalatai

Tavaly tetszett az Egy sötétebb mágia, de a folytatása, a Gyülekező árnyak egészen tegnapig esélyes volt a félbehagyott könyvek kategóriára is. Mostanában hála istennek nem olvastam ilyen dögunalmas, semmitmondó, szószaporító könyvet. Csak azért nem hagytam félbe, mert állítólag a viadal része tök izgalmas. Nos, maga a viadal kb. a 3/4-énél kezdődik, és bár volt egy-két jobb rész, nem tudott lekötni az sem. Az utolsó kb. 10 oldal tényleg feszült lett, egy jó kis függővéggel, de nem tudom, érdekel-e annyira a folytatás, hogy belekezdjek a záró részbe.

Jessica Townsend: Morrigan Crow

Ez viszont az instant szerelem! Tuti, hogy dobogós lesz az idei legjobb könyvek listáján. Alig várom a folytatást.

Caleb Krisp: Ivy Pocket trilógia

A másik, amit imádtam, bizarr, vicces, izgalmas. Jöhetne még más is a szerzőtől.

Christelle Dabos: A tükörjáró

Két rész jelent meg eddig magyarul, és még kettő várható. Azt hiszem, az idei év legnagyobb meglepetése, azt mondják, nincs új a nap alatt, de a szerzőnőnek sikerült egy olyan világot létrehoznia, amivel még sosem találkoztam. Teljesen beszippantott, és nagyon soká lesz még jövő ősz, mikor várhatóan megjelenik a 3. része nálunk.

És tegnap döbbentem rá, hogy ez a könyv tele van intrikával, ami általában idegesíteni szokott, de most egészen jól viseltem. Jó, azért néha már sok volt belőle.

John Bellairs: Lewis Barnavelt

A végzet órája címmel került talán még szeptemberben a mozikba a könyvből készült film, pedig maga a könyvsorozat korántsem friss, az 1. rész 1973-ban jelent meg. A filmet meglovagolva, gyorsan kiadták magyarul is a könyvet, de bekövetkezett az, ami 100-ból egy esetben szokott, a film jobban tetszett, mint a könyv.

Elég nagy eltérések is vannak, de a film humorosabb, látványosabb, izgalmasabb, jobban tetszett a főszereplő, stb. Ha netán folytatják is magyarul, nem hiszem, hogy továbbolvasom.

Ahogy most így egyben elnézem, nem kevés sorozat ez, de van köztük lezárt, olyan is, amit nem fogok folytatni, szóval jövőre csökkenni fog a számuk. Már ha nem kezdek új sorozatokba, persze, amire azért, valljuk be, jócskán van esély. :D