Eredetileg azt a címet akartam adni, hogy Ha még egyszer azt hallom, hogy feliratos filmek nézésével nyelvet lehet tanulni, hát én...
És így folytattam volna: ...nem csinálok semmit, csak bosszankodom egy sort, legfeljebb megírom ezt a posztot. És elég füstölgősre szántam, de az még lehet, hogy meglesz. Már komolyan idegesít a téma.
Alább egy rendkívül elfogult bejegyzés következik, ami nem is lehet másképp, mert ez én vagyok, az én érzéseim és tapasztalataim, mások egész biztos máshogy érzik, és igen sokan nem is fognak egyetérteni velem. Ráadásul ez az egyik kedvenc vesszőparipám, már ezen a blogon is írtam róla, de ahogy elnézem, elő fog ez még jönni.
Egyre több fórumon látom-hallom-olvasom, hogy csak a feliratosan nézett film az igazi (vegyük ide a sorozatot is, meg akár egyéb más műsorokat, de az egyszerűség kedvéért csak a filmet említem), a szinkron meg csak egy pótlék, aminek egyre rosszabb a minősége, stb.
Igen röviden is el tudnám intézni, mondván, hogy fel nem fogom, az emberek mit esznek a feliratos filmeken, de persze, erre meg az lehet a válasz, hogy ők meg fel nem fogják, hogy mit eszek én a szinkronos filmeken, úgyhogy akkor nézzük kicsit részletesebben.
Mik szoktak lenni az érvek a felirat mellett? (És a szinkron ellen.) A legfőbb, hogy a feliratos filmekkel nyelvet lehet tanulni. Amikor ezt hallom, gőz szökik ki a fülemen, mint a rajzfilmeken szokott, mikor egy szereplő dühös. Az szereti a szinkront, aki nem szeret olvasni, sőt nem is szokott vagy nem is tud! Az szereti a szinkront, aki bunkó. A szinkron vacak. És egy újabb érv, amit mostanában kezdenek el szajkózni: a film az eredeti hangokkal az igazi, és a szinkron elveszi a színészek játékának a felét.
Na, akkor nézzük. Azt gondolom, hogy igen hosszú poszt lesz ez, ha mindent leírok, amin egy ideje mérgelődök, meg amiket összeszedtem magamban, úgyhogy esetleg több részre szedem, majd kiderül.
Az szereti a szinkront, aki bunkó. Ezt szimplán kikérem magamnak.
Az szereti a szinkront, aki nem tud olvasni. Ezt is. Tudok olvasni, szeretek olvasni, sőt szoktam is! Napi rendszerességgel. Igen, könyvet, nem a Blikket és nem is Romanát. Klasszikusokat is, modernet is. De akárki akármit mond, amíg az ember elolvassa a feliratot, lepillant a képernyő aljára, és igenis lemarad(hat) valami képi dologról. Aki ezt tagadja, szuperképességekkel rendelkezik vagy nem ismeri be. Egy akciófilmnél ez még talán nem akkora gáz, ahol viszonylag kevesebb a szöveg, de egy showműsornál vagy vígjátéknál, ahol szinte végig beszélnek, ez már komoly lemaradást jelenthet. Pl. elmulaszthatunk gesztust, mimikát, stb.
A szinkron vacak. Hát ezzel az állítással a legnehezebb vitatkozni, mert valóban észrevehető a minőségromlás. Igazán elnéző vagyok a magyar szinkronnal, de nekem is sokszor bántja a fülemet egy-egy hang. Bár azt az érvet is nevetségesnek találom, hogy a magyar hang azért rossz, mert nem hasonlít az eredetire. A szakma képviselői is ezer helyen elmondják, hogy mennyire a pénz ural mindent és az ebből következő sietség. Nincs idő elmélyedni a szerepben, a szinkron gyakorlatilag futószalagon készül. Ez sajnos, maximálisan észrevehető. Ez az élet minden területére igaz amúgy, gyorsan, sokat és olcsón, az se baj, ha vacak, csak érje meg anyagilag. Bár el kell ismerni, hogy készülnek még igényes szinkronok, pl. az HBO alkotásai esetében, akik a pénzt és az időt is rászánják.
Ehhez kapcsolódik valamilyen szinten az az állítás, hogy a szinkron elveszi a színészi játék felét. Nos, ebben is van némi igazság, ha rossz a szinkron, de akár hozzá is tehet, ha jó. Azt gondolom, a színészi alakítás fele azért túlzás, mert a hangon kívül még ott van a gesztus, a mimika, a testbeszéd, a beleélés, vannak színészek, akiknek meg sem kell szólalni, és már adva van a hangulat. És még segíthet a jelmez, és a haj meg az arcszőrzet is. Ugyanakkor a mai film- és sorozatdömpingben szerintem nem sok az olyan kiemelkedő színészi alakítás - és most mondok egy merészet -, ahol nem lenne tökmindegy, hogy kinek hangján szólal meg az adott szereplő. A sajátján vagy egy magyar szinkronszínészén.
Mondok néhányat, ahol nem mindegy.
Maggie Smith, szerintem ehhez nem kell hozzáfűzni semmit.
Simon Russel Beale, aki a megtestesült Falstaff volt a The Hollow Crownban, és a hangjával is úgy játszott, ahogy nem sokan mások. Az Örvényben is láttam Hegedűs D. Géza szinkronjával, nem volt ugyanaz.
Matthew McFadyen (alias Reid felügyelő a Ripper Streetben), akinek olyan szép a hangszíne, hogy nekem egyszerűen egy magyar hang sem tudja visszaadni.
Robert Carlyle (alias Rumpelstiltskin), és bár a szinkronhangját, Háda Jánost nagyon szeretem hallgatni, de azt a jellegzetes kuncogást nem tudja visszaadni, és ahogy Carlyle váltogatja a kétféle hangját, meg ahogy kimondja, hogy dearie, hát az utánozhatatlan.
A sort lehetne folytatni, kinek-kinek ízlése és szimpátiája alapján, de azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy nem a végtelenségig. A végtelen kínálatból igazán kiemelkedő hangú színész nem olyan sok van.
De van ellenpélda is, ahol a magyar hang jobb, mint az eredeti.
Stohl András, akiről sok rosszat el lehet mondani (én nem fogok), de ő az egyik hang, aki szinte mindent el tud játszani. A kedvencem tőle a A tizedik királyság Farkasa, ami egyszerűen zseniális. A DVD-nek köszönhetően belehallgattam az eredetibe, és bár nem rossz, de magyar kollégája klasszisokkal jobb.
Galambos Péter, ő is bármit meg tud csinálni a hangjával, a Winnetou hangoskönyvnél már írtam róla.
Rajhona Ádám és Rudolf Péter párosa a Vissza a jövőbe trilógiában (nemrég olvastam, hogy újraszinkronizálták, könyörgöm, miért?).
Széles Tamás, aki szintén az a kategória, aki bármi eljátszhat, szívesen hallgatom. A Dr. Csontban Boreanazt nem is bírom, csak az ő hangjával hallgatni. Az eredeti hangja egyáltalán nem tetszik.
Még tudnám sorolni, de már nem lesz ember, aki végigolvassa ezt a posztot a hosszúsága miatt.
Hátravolna még a "kedvencem", a nyelvtanulás és a felirat, de erről majd legközelebb.
Igen röviden is el tudnám intézni, mondván, hogy fel nem fogom, az emberek mit esznek a feliratos filmeken, de persze, erre meg az lehet a válasz, hogy ők meg fel nem fogják, hogy mit eszek én a szinkronos filmeken, úgyhogy akkor nézzük kicsit részletesebben.
Mik szoktak lenni az érvek a felirat mellett? (És a szinkron ellen.) A legfőbb, hogy a feliratos filmekkel nyelvet lehet tanulni. Amikor ezt hallom, gőz szökik ki a fülemen, mint a rajzfilmeken szokott, mikor egy szereplő dühös. Az szereti a szinkront, aki nem szeret olvasni, sőt nem is szokott vagy nem is tud! Az szereti a szinkront, aki bunkó. A szinkron vacak. És egy újabb érv, amit mostanában kezdenek el szajkózni: a film az eredeti hangokkal az igazi, és a szinkron elveszi a színészek játékának a felét.
Na, akkor nézzük. Azt gondolom, hogy igen hosszú poszt lesz ez, ha mindent leírok, amin egy ideje mérgelődök, meg amiket összeszedtem magamban, úgyhogy esetleg több részre szedem, majd kiderül.
Az szereti a szinkront, aki bunkó. Ezt szimplán kikérem magamnak.
Az szereti a szinkront, aki nem tud olvasni. Ezt is. Tudok olvasni, szeretek olvasni, sőt szoktam is! Napi rendszerességgel. Igen, könyvet, nem a Blikket és nem is Romanát. Klasszikusokat is, modernet is. De akárki akármit mond, amíg az ember elolvassa a feliratot, lepillant a képernyő aljára, és igenis lemarad(hat) valami képi dologról. Aki ezt tagadja, szuperképességekkel rendelkezik vagy nem ismeri be. Egy akciófilmnél ez még talán nem akkora gáz, ahol viszonylag kevesebb a szöveg, de egy showműsornál vagy vígjátéknál, ahol szinte végig beszélnek, ez már komoly lemaradást jelenthet. Pl. elmulaszthatunk gesztust, mimikát, stb.
A szinkron vacak. Hát ezzel az állítással a legnehezebb vitatkozni, mert valóban észrevehető a minőségromlás. Igazán elnéző vagyok a magyar szinkronnal, de nekem is sokszor bántja a fülemet egy-egy hang. Bár azt az érvet is nevetségesnek találom, hogy a magyar hang azért rossz, mert nem hasonlít az eredetire. A szakma képviselői is ezer helyen elmondják, hogy mennyire a pénz ural mindent és az ebből következő sietség. Nincs idő elmélyedni a szerepben, a szinkron gyakorlatilag futószalagon készül. Ez sajnos, maximálisan észrevehető. Ez az élet minden területére igaz amúgy, gyorsan, sokat és olcsón, az se baj, ha vacak, csak érje meg anyagilag. Bár el kell ismerni, hogy készülnek még igényes szinkronok, pl. az HBO alkotásai esetében, akik a pénzt és az időt is rászánják.
Ehhez kapcsolódik valamilyen szinten az az állítás, hogy a szinkron elveszi a színészi játék felét. Nos, ebben is van némi igazság, ha rossz a szinkron, de akár hozzá is tehet, ha jó. Azt gondolom, a színészi alakítás fele azért túlzás, mert a hangon kívül még ott van a gesztus, a mimika, a testbeszéd, a beleélés, vannak színészek, akiknek meg sem kell szólalni, és már adva van a hangulat. És még segíthet a jelmez, és a haj meg az arcszőrzet is. Ugyanakkor a mai film- és sorozatdömpingben szerintem nem sok az olyan kiemelkedő színészi alakítás - és most mondok egy merészet -, ahol nem lenne tökmindegy, hogy kinek hangján szólal meg az adott szereplő. A sajátján vagy egy magyar szinkronszínészén.
Mondok néhányat, ahol nem mindegy.
Maggie Smith, szerintem ehhez nem kell hozzáfűzni semmit.
Simon Russel Beale, aki a megtestesült Falstaff volt a The Hollow Crownban, és a hangjával is úgy játszott, ahogy nem sokan mások. Az Örvényben is láttam Hegedűs D. Géza szinkronjával, nem volt ugyanaz.
Matthew McFadyen (alias Reid felügyelő a Ripper Streetben), akinek olyan szép a hangszíne, hogy nekem egyszerűen egy magyar hang sem tudja visszaadni.
Robert Carlyle (alias Rumpelstiltskin), és bár a szinkronhangját, Háda Jánost nagyon szeretem hallgatni, de azt a jellegzetes kuncogást nem tudja visszaadni, és ahogy Carlyle váltogatja a kétféle hangját, meg ahogy kimondja, hogy dearie, hát az utánozhatatlan.
A sort lehetne folytatni, kinek-kinek ízlése és szimpátiája alapján, de azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy nem a végtelenségig. A végtelen kínálatból igazán kiemelkedő hangú színész nem olyan sok van.
De van ellenpélda is, ahol a magyar hang jobb, mint az eredeti.
Stohl András, akiről sok rosszat el lehet mondani (én nem fogok), de ő az egyik hang, aki szinte mindent el tud játszani. A kedvencem tőle a A tizedik királyság Farkasa, ami egyszerűen zseniális. A DVD-nek köszönhetően belehallgattam az eredetibe, és bár nem rossz, de magyar kollégája klasszisokkal jobb.
Galambos Péter, ő is bármit meg tud csinálni a hangjával, a Winnetou hangoskönyvnél már írtam róla.
Rajhona Ádám és Rudolf Péter párosa a Vissza a jövőbe trilógiában (nemrég olvastam, hogy újraszinkronizálták, könyörgöm, miért?).
Széles Tamás, aki szintén az a kategória, aki bármi eljátszhat, szívesen hallgatom. A Dr. Csontban Boreanazt nem is bírom, csak az ő hangjával hallgatni. Az eredeti hangja egyáltalán nem tetszik.
Még tudnám sorolni, de már nem lesz ember, aki végigolvassa ezt a posztot a hosszúsága miatt.
Hátravolna még a "kedvencem", a nyelvtanulás és a felirat, de erről majd legközelebb.
Tény, hogy én is a filmjeim/sorozataim 99%-át feliratosan nézem (és szeretem is a feliratot), de ennek legfőképp gyakorlati okai vannak: nem tudok se angolul, se más nyelven a szép anyanyelvemen kívül, és egyszerűen nincs értelme kivárni, hogy vmit leadjanak a magyar tévékben szinkronnal, a felirat meg jó esetben napok alatt elkészül (az hbo-s sorozatokon kívül másban nem is nagyon lehet bízni) és nekem letölteni is egyszerűbb eredeti nyelven, mert nem nagyon használok magyar letöltő oldalakat, torrent oldalakat meg végképp nem (még sosem szedtem össze a bátorságom, hogy vkitől ncore meghívót kunyeráljak, vagy melyik ilyen torrent magyar). Van egy-két megbízható torrentkeresőm és oldalam, azokban ilyen szinten nem csalódtam, és a feliratok 95%-ával nincs semmi gond, már automatikusan a felirathoz töltöm le a megfelelő epizódot/filmet.
VálaszTörlésEzek ellenére most vért izzadok, hogy a Harry Potter filmeket szinkronnal letölthessem (csúfosan el is buktam, szóval feliratosan lesznek meg) és mikor tavaly decemberben anyáméknak kellett leszednem a Feláldozhatók 1-2-t szinkronosan, hát már a hajamat téptem mire sikerült.
Rengeteg minden alapból szinkronnal az igazi, mert úgy ismertem és szerettem meg, és kevés filmben/sorozatban van gyönyörű hangú színész, akit vétek magyar hanggal nézni (ilyen Matthew McFayden: első megszólalása az angol, magyar feliratra tett Büszkeség és balítéletben örök élmény marad, pedig addig vagy háromszor láttam már szinkronnal).
Engem igazából csak az akaszt ki, ha valaki kiejti azt a mondatot a száján "hogy nem hajlandó feliratot olvasni", így ilyen értelemben. A "nem szeretem" a feliratot még oké, a "jobban szeretem a szinkront" is pipa. Mondjuk lehet itt az előítélet beszél belőlem, mert akitől eddig a "nem vagyok hajlandó..." kezdetű mondatot hallottam, az mást se nagyon olvasott, és az ilyen embereket (főleg ha még bunkók is velem) nehezen tudom tolerálni
El tudom fogadni, ha valaki azt mondja, a felirattal jobban szereti, de én meg azt nem bírom, ha meg sem tudja indokolni, csak a szinkron hülyeség és rossz, a felirat meg jó, és passz. Mert az meg szimpla előítélet.
TörlésIlyen emberrel, amit írtál, még nem találkoztam, de biztos vannak, és az ő hozzáállásuk is előítélet.
És akkor még nem mondtam, ami miatt szét fognak szedni, hogy bejön a birka effektus, ha elég sokan mondják azt, hogy csak felirattal az igazi, akkor biztos így is van.
Ó, igen a birka effektus :)
TörlésEz sajnos így van, mindig vicces szinkronnal kapcsolatos bejegyzés kommentjeit olvasni a junkie-n :DD
Az én véleményeznem ismert. Nem értek veled egyet, és ezt te is tudod. :) De azért hadd tegyem már hozzá: Mi birkák nélkül, akik szerint sokkal jobb minden eredeti nyelven, senki nem nézne felirattal sorozatot, hanem kivárná a gyatra szinkront a tv-ben.
VálaszTörlésBoreanaz hangja pedig zseniális. Szerintem itt a szokás jogok játszanak be, ha valamit megismertél valahogy, nem igazán fogadod el máshogy. Én is szeretem a vissza a jövőben trilógiát, de egy féléve visszanéztem eredeti nyelven és jobban tetszett mint előtte. Egyszerűen elveszik egy csomó dolog, még a zseniális szinkronok esetén is, pl. tájszólások, amik adott filmnek fontos részét képezik, mert beazonosítják a szereplőt. A gyűrűk urában más más tájszólásban beszéltek a különböző fajok, ezzel is elkülönítették őket egymástól, és bár nem volt bajom a szinkronnal, angol felirattal ezerszer jobb volt.
Szóval nem csak arról van itt szó, hogy ki birka és ki nem, hanem hogy kinek van füle, és ki a rajongó, mert a rajongóknak nem elég a majdnem tökéletes, és soha nem lehet visszaadni azt, ami ténylegesen elhangzik. A felirat esetén legalább hallod.
És még valami, a Farkas elején lévő japán szöveget megértettem, pedig nem volt sem szinkronizálva, sem feliratozva. Csak 5-6 mondat volt az egész, de értettem, hála asok animének. :) Lehet vele nyelvet tanulni. Nem nyelvész szinten, de ha az embernek van füle hozzá, sok dolgot eltanulhat. :)
Egy szóval sem mondtam, hogy te vagy a birka, sem azt, hogy mindenki. Neked vannak érveid. Azt mondtam, egy idő után bejön a birka effektus, és egy idő után már az is azt szajkózza, amit a többiek, akinek korábban nem ez volt a véleménye. Sőt, egyáltalán nincs is véleménye, csak másokét veszi át. Ez nem te vagy, és nem a fordítók.
Törlés