Keresés ebben a blogban

2014. október 23., csütörtök

Irodalmi bakancslista? Az meg mi a ménkű?

Mikor megtudtam, mi lesz a bloggertársakkal közös következő témázás tárgya, nem voltam túl lelkes. Nem hiszem, hogy lenne olyan könyv (színdarab, stb.), amit feltétlenül szeretnék elolvasni (megnézni), mielőtt feldobnám a bakancsot.

Az elmúlt pár hétben nem állítom, hogy órákat, netán napokat töltöttem volna azon gondolkodva, milyen irodalmi alkotás nélkül nem élet az élet (komolyan, sokkal könnyebb lenne egy olyan lista, hogy mi az, amit soha az életben nem vagyok hajlandó elolvasni vagy soha többé, mert egyszer bőven elég volt), de azért többször tűnődtem a kérdésen. Végül mindig arra jutottam, hogy nem, nincs ilyen. 

Talán, ha a Harry Potter még nem ért volna véget, na, azt biztosan szeretném tudni, hogy mi lett a vége. És ha Rowling egyszer mégis folytatná, arra tuti vevő lennék. De ha bármiről írna ebből az univerzumból, arra is. Vagy a Thursday Next sorozat folytatására is kíváncsi lennék. (Kedves Cor Leonis, lesz abból még valaha valami, vagy inkább folytassam angolul?) És még itt van David Safier könyve, a Plötzlich Shakespeare, amit nagyon elolvasnék, de egyelőre nemhogy magyarul, meg angolul sem találom, az én németem meg szóra sem érdemes. Mivel mostanában elég finnyás lettem az olvasmányaimat illetően, többet fel sem nagyon tudnék sorolni. De hogy rátenném-e őket a bakancslistámra? Kétlem. Különben bakancslistám sincs, szóval...

Aztán egy megjegyzés hatására elkezdtem jóval nagyobb távlatokban gondolkodni. Eszembe jutott, hogy fiatal felnőtt koromban az egyik nagy könyves vágyam volt, hogy találkozhassak Gerald Durrell-lel, de mivel ő már nincs az élők sorában... Hoppá, de ha valahogy mégis megoldható lenne, hogy beszélhessek bárkivel, vagy eljuthassak bárhová, ami bármilyen irodalmi alkotással kapcsolatos?

Cornwall, ez lenne az első helyszínem. Már írtam róla Rosamunde Pilcher kapcsán, hogy olyannyira vonzóvá tudta tenni, hogy akár azonnal odaköltöznék. Tenger (nem az a rohadalom hideg északi-tengeri, hanem valamivel melegebb, szinte már mediterrán klíma), napsütés, kőkerítéses falvacskák, saját névvel rendelkező vidéki házak, barátságos emberek. De nem a mostani állapota érdekelne, hanem az, amikor a könyvek játszódnak. A mostani is szép, de már túl sok a turista, Porthkerris pl. keresett búvárkodó hely.

Az Outlander-mániának meg Monty Hallsnak köszönhetően szívesen megnézném a Külső-Hebridákat, de lakni nem szeretnék arrafelé a zord klíma miatt. Komolyan, hogy bírták (bírják? hordják még ünnepeken kívül valahol?) a skótok abban a kiltben, ami alatt nincs semmi? Csoda, hogy nem halt ki az a nép!

Persze, Durrell sem maradhat ki a sorból, és Jersey szigete.

Akivel egész biztosan szívesen beszélnék, az nem lehet más, mint William Shakespeare. Ámbár, ha jobban belegondolok, nem tudom, szeretném-e tudni, ki volt valójában, aki azokat a zseniális drámákat írta. Hadd maradjanak meg az illúzióim!

A magyarok közül Molnár Ferencre lennék kíváncsi, nagyon szeretem a színdarabjait, és olyan kis bohém feje van, de pl. Adyt vagy Juhász Gyulát inkább csak tisztes távolból lesném meg. Hogy mit kérdeznék tőlük, azt nem igazán tudom, talán csak improvizálnék, vagy tátott szájjal bámulnék rájuk, mint valami idióta.

És ha már szóba jött Thursday Next, elkérném azt a zseniális találmányt, amivel bele tudnék menni az irodalmi művekbe, és akármilyen szentségtörésnek is hangzik, megváltoztatnék pár véget. Figyelmeztetném a veronai szerelmeseket, vinnék antibiotikumot Nemecsek Ernőnek, pszichiáterhez vinném Othellót, hogy kezeltesse a beteges féltékenységét, szólnék Winnetounak, hogy vigyázzon a puskagolyóval, és vegyen fel golyóálló mellényt, és mindenkit megmentenék, akinek a halála fájdalommal töltött el valaha is olvasás közben. (Különben szerencse, hogy sem én, sem más nem teheti meg, képzeljétek el, micsoda visszaélés lenne vele!)

Ennyi lenne, azt hiszem. Jaj, még egy utolsó vágy, amivel nem állok egyedül, egy olyan igazi könyvtárszoba, padlótól a mennyezetig polcokkal, kényelmes, süppedős fotellal, kilátással a tengerre (vagy valami nagyobb vízfelületre, a Balaton is jó lesz), meleg színek, kandalló, a polcok mentén tolható létra, ez olyan régi vágyam, hogy már nem is tudom, mióta megvan. Hmmm...

Nézzük, mi van a többiek bakancslistáján!

Zenka
szeee
Miamona
Nima
PuPilla
Ilweran
Bill
reea
tigi
Anaria
FFG
Katacita
Theodora
Andie