Emlékek. Így advent idején azt hiszem, felerősödnek az emlékeink. Ha szerencsénk van, gyerekkori karácsonyokra emlékezhetünk, mint mikor az apám szánkózni vagy moziba vitt, míg a Jézuska (az anyám) feldíszítette a fát. De vannak szomorú emlékek is, mint pl. az a karácsony, amikor meghalt az apám.
Ez a könyv nekem a mese története mellett az emlékekről szól, a nehezekről meg a vidámakról, azokról, amiket magunkban dédelgetünk meg azokról, amiket szívesen elfelejtenénk. Nagyon nem könnyű erről a könyvről írni, mert leginkább benyomásaim, hangulataim vannak róla, amit szinte lehetetlen szavakba önteni.
Az alaptörténeten túl szerintem minden olvasónak mást jelenthet ez a könyv, attól függ, mi rejlik a szívében. Nekem például azt is jelentette, hogy ha szeretünk valakit, soha nem adjuk fel a reményt, akármi is történjen. Arról, hogy néha hibázunk, és megfizetjük az árát, de mindig van remény, hogy jóra forduljanak a dolgok.
A könyvben ott vannak a hagyományos mesei elemek, tündérek, boszorkány, sárkány, hercegkisasszony, de a hétköznapi dolgok is, mint a család, a barátság, egy közeli rokon elvesztése. Fontos szerepet kap a fény és a sötétség, ami így a téli napforduló küszöbén, amikor már elegünk van a folytonos szürkeségből, de hamarosan újra hosszabbodni fognak a nappalok, időszerűbb, mint máskor. Szó esik még a sebzett lélek gyógyításáról is és az örök emberi kapcsolatokról, egyszóval ez a mese olyan sokrétegű, hogy elsőre talán nem is sikerült mindet felfedeznem.
Amellett, hogy a történet lebilincsel, elringat és elgondolkodtat, a szemünk és a fülünk is gyönyörködhet benne. Szépséges a nyelvezete, változatos a szókincse. Olyan gyönyörűséges neveket tartalmaz, mint Csillagfényes Dobos Palkó vagy Csillagszóró Harmatrózsa Panna. Lukács-Kalocsai Eszter rajzai szemet gyönyörködtetőek, Szlukovényi Katalin versbetétei pedig még az én versutáló énemet is magával ragadták.
Biztos ti is szeretitek beszippantani az új könyv illatát. Mikor beleszagoltam ebbe a könyvbe, felidézett valami emléket, de sajnos, csak benyomásokat róla. Talán egyszer majd eszembe jut, mire emlékeztet. Akár így lesz, akár nem, mindenesetre elolvasom ezt a könyvet a fiammal, hogy ő is átélhesse a csodáját. Ti is tegyétek ezt, igazán szép és mutatós ajándék lehet a karácsonyfa alatt minden mesekedvelő gyereknek és felnőttnek egyaránt.
A könyvet köszönöm Limpár Ildikónak és a Pongrác Kiadónak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése