Keresés ebben a blogban

2015. január 1., csütörtök

2014-es évértékelő, összegző, vagy mi... Neeeeem!

Ilyenkor a bloggertársak közül sokan írnak összegzést, elemzést az óév végén vagy újév elején, hogy hány könyvet olvastak el, melyik tetszett legjobban, melyik legkevésbé, hány oldalt olvastak összesen (nem lenne az a pénz, hogy megszámoljam, vagy lenne, ha elég sok nulla lenne az összeg végén), és hasonló dolgokról.

Bár én szeretem ezeket olvasni, de még sosem éreztem rá ingerenciát, hogy én is írjak ilyet. Most sem fogok, inkább csak leírom, hogy mik jutottak eszembe a tavalyi évről olvasással, könyvkiadással kapcsolatban.

Kisebb megdöbbenéssel olvastam, hogy más blogolók tavaly 70, 90 vagy akár 122 könyvet is elolvastak, vagy csak 50-et szemben a 2013-as 100-zal... Nos, összeszámoltam, és az ezekhez a számokhoz képest szerény 36 elolvasott könyvvel dicsekedhetnék (nem tudom, más hogy csinálja, én idevettem a 2013-ban elkezdett, de 2014-ben befejezett könyveket is), ha nem érezném úgy, nem is vagyok igazi könyvmoly meg blogger, ha csak ennyire futotta. Tudom, nem kellene szégyenkeznem, mégis van bennem egy kis rossz szájíz. Van ezek között 8-900 oldalas monstrum is, A szél nevét pl. két hónapig olvastam.

Sajnos, nem tudok kiemelni egyetlen olyan könyvet sem, ami nagy hatással lett volna rám, vagy épp különösen utáltam volna. Még biztos újraolvasós sincs köztük, és ez szomorú. Nem tudom, mi az oka, a könyvkiadás felhígulása, az olvasási szokásaim változása, rosszul választottam meg az olvasmányaimat, talán ezek mind egyszerre, és még lehet ezer más oka.



Előszedtem néhány régi kedvencet, volt köztük, ami most is ugyanúgy tetszett, de sajnos, az volt a több, ami sok év után újraolvasva már kicsit vagy nagyon csalódás volt. 

Az olvasmányaim jelentős része ifjúsági irodalom vagy mese valamilyen formában átírva, újraértelmezve. Egy pszichológus biztosan el tudná magyarázni, hogy az oka aaaa.... visszanyúlás a gyökerekhez, vagy hiányzik a nemtom mi az életemből, netán menekülök az izé elől, de most komolyan, rohadtul nem érdekel, hogy mi az oka, egyszerűen szeretem.

Recikönyvem csak egy volt, Az emlékek tava, de az maximálisan megérte, bájos, komoly és elgondolkodtató mese.

Fogadalmat tettem, hogy nem kezdek új könyvsorozatba, mivel a kiadók szeszélye miatt ki tudja, tudom-e őket folytatni, és nincs kedvem pár rész után áttérni az angolul olvasásra. Ezt nem sikerült teljesen betartanom...

Egyértelműen tarol nálam az e-könyves formátum, az e-kről még szeretnék egy önálló posztot is írni.

Nem veszek részt kihívásokban, becsülöm azokat, akik képesek kijelölni x db könyvet, és elolvasni, de ez engem a házi feladatra emlékeztetne, és azt inkább nem szeretném. 

Nincsenek komoly terveim, csak annyi, hogy a felgyülemlett könyveknek legalább egy részét elolvassam. Illetve szeretnék egy régi kedvencek újraolvasva sorozatot, majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Rátaláltam viszont a hangoskönyvekre, ami nálam most a nagy felfedezett, meghallgattam pl. a teljes Harry Pottert. Sajnos, csak az első két rész van meg Kern András előadásában, a többi a vakok és gyengénlátók számára készült amatőr felolvasás, és bár értékelem az igyekezetet, de ezek bizony hagynak kívánnivalót maguk után. Végül is megszokás kérdése. :D






Hát azt hiszem, nagyjából ennyi, most megyek is olvasni! (Legszívesebben én is a radiátorra feküdnék, annyira fáztam egész nap.)




10 megjegyzés:

  1. Sajnálom, hogy nem volt igazán kiemelkedő, vagy újraolvasós könyvélményed. Figyi, szerintem semennyi elolvasott könyvet nem szabad szégyellni, 36 könyv is nagyon sok :)
    A HP-knak és a hangoskönyvezésednek külön örülök, mert én is nagyon szeretem a "műfajt" mindenféle tevékenységek közben unaloműzőnek. :)

    Az elolvasott oldalakat számolja ám a Gr is, meg a moly is (bár csak pro-val nézhető meg, de karácsonykor mindenkinek adnak pro-t pl), Gr-en meg ugye nem kell ilyen hívság hozzá. :)

    Cuki a pingvin! Boldog új évet neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, én is sajnálom, talán jobban meg kéne gondolnom, mit olvasok el, de azt hiszem, az igényeim is mások, mint pár éve.
      Molyon rég nem vagyok, és a Gr-rel sem igazán foglalkozom. Azt hiszem, az ilyen listázás nem az én műfajom. Egyedül egy füzetbe felírom, hogy mikor mit olvastam, ennyire futja. :D

      Köszönöm, neked is boldog új évet! :)

      Törlés
    2. Tudom, hogy nem vagy molyon, csak azért írtam az oldalszámos dolgokat, hogy hát mi is kb innen tudjuk :D nem számolgatjuk. :)

      Törlés
    3. Hát ja, sejtettem, hogy van valami trükkötök. :D ;)

      Törlés
  2. A 36 sem kevés, ha számodra megfelelő szám. Nem hiszem, hogy ezért szégyenkezned kéne. :)

    És nem veszem személyeskedésnek, hogy külön kiemelted az ötvenet száz helyett :p, bár megjegyezném, a végén 51 lett. És ugye kinek mi a sok, meg a kevés. Nekem ez kevés, mivel én heti 2-3 könyvet olvastam el fénykoromban, idén pedig a munka miatt nem maradt energiám többre, és nagyon gyűlölöm, hogy pont ezért marad ki a nyár. Máskor akár este 7-8-kor kiültem az udvarra, és sötétedésig olvastam. Ez idén teljesen kimaradt, pedig nekem mindig ez az időszak nyomta meg a listámat. Aztán pedig nem találtam magamra, és sokszor két hétig is olvastam egy könyvet. Kimondottan utálom, ha egy hétnél tovább tart, de tavaly ezzel is meg kellett barátkoznom. :D

    Szóval igen, nekem az 50 kevés, neked a 36 épp megfelelő. Minden nézőpont kérdése. :)
    Attól még könyvmoly és blogger is vagy, csak megváltoztak a prioritások, ez is normális :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem gondoltam, hogy személyeskedésnek hathat, egy pillanatig sem szántam annak. :O
      Teljesen megértem, amit mondasz, én csak "szörnyülködtem" az ilyen, számomra nagy számokon. Nekem is volt, hogy egy kb. 300 oldalas könyvet egy nap alatt kiolvastam, de azt is megfigyeltem, hogy nincs is türelmem több órán át olvasni. Viszont azt megfigyeltem, ha egy könyvön már három hétnél tovább szüttyögök, akkor elkezdem megutálni, akármilyen jó is egyébként.
      Azon meg még sosem gondolkodtam, hogy hány könyvet tartanék megfelelőnek, a lehető legtöbbet. :)

      Törlés
  3. Én sem tudom hogy olvasnak sokan 50 könyv felett, de nem a mennyiség a lényeg! :)

    Azt viszont sajnálom, hogy nem tudtál kiemelni. :( De az jó, hogy régi kedvencek azért akadtak. :)
    Érdekes, én a hangoskönyvekre pár éve rátaláltam, aztán jól letaláltam róluk, valahogy nem jöttek be. De idén lehet megint próbálkozom velük :)
    Édes ez a pingvin nagyon! BÚÉK, kívánom, hogy idén több kedvenc szülessen! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem a mennyiség a lényeg, de a posztok alapján kicsit úgy éreztem, mintha az lenne, de talán csak belemagyaráztam. :)
      Köszönöm, neked is BÚÉK! Szerintem is édes. :)

      Törlés
    2. Á, Bea, figyi, szerintem csak óhatatlanul is szükséges egy éves összegzéshez hogy akkor mennyi is volt :))

      Törlés
    3. Persze, persze, csak szinte mindenkié 50 felett volt, és akkor többen még meg is célozták, hogy na, jövőre majd még többet akarnak. És nekem ettől kicsit kötelező jellegűvé válik, ami meg némiképp ijesztő számomra, mert mióta nem járok suliba, és nincsenek kötelező olvasmányok, semmiféle kötöttséget nem akarok az olvasás terén, ezért nem veszek részt semmilyen kihívásban sem. De persze, ez én vagyok, semmi gond azzal, aki másként gondolja! :)

      Törlés