Keresés ebben a blogban

2016. január 22., péntek

Frances Hodgson Burnett: A titkos kert - hangoskönyv

Valami félig-meddig háttérben fogyasztható művet kerestem, mivel fordítás közben sorozatokat szoktam nézni, de csak szinkronnal, mert kétféle angol szövegre viszont nem tudok koncentrálni. A szinkronos sorozataim viszont épp elfogytak, ezért kerestem valami hangoskönyvet. 

A titkos kert c. filmet sok éve láttam, jó emlékeim vannak róla, bájos történet volt, de a könyvet sosem olvastam, és bár rajta volt a képzeletbeli könyves várólistámon, ki tudja, mikor került volna sorra, ha egyáltalán.

A könyvet Györgyi Anna olvassa fel, akinek szeretem a hangját, és aki garancia volt a minőségre. 

Eleinte nagyon megfogott a savanyú (valahogy ez a jelző a fejemben vénlányokhoz illik, nem 6, majd 10 éves kislányokhoz), undok Mary és a "beteg" Colin főleg lelki gyógyulásának története, ami aztán a testi gyógyulást is magával hozza. Szemléletes leírásokat kapunk a lápról, a kerti munkákról, a csodás angol tájról, szinte kedvem támadt kimenni a kertbe, és túrni a földet egy kicsit. (A szépséghibája a dolognak, hogy tél van, és fagyos a föld.) A történet aranyos, ám néhol elképesztő, hogy még a 19. században is micsoda elképesztő marhaságokat követtek el gyereknevelés címén. Ugyanakkor erős tanmese hangulata is van arról, hogy a szeretet- és törődéshiány milyen károkat tud okozni egy gyerekben, és hogy ez megoldható mozgással, szabad levegővel, egészséges ételekkel, értelmes elfoglaltsággal és barátsággal. Van ebben amúgy sok igazság, de valahogy mégis kissé szájbarágósnak éreztem. A felolvasás olyan háromnegyede felé kezdtem eltelni a "cukisággal", a láppal, a "varázslattal", és a végét már alig figyeltem.

Ráadásul - SPOILER! - a filmben benne van, hogy Colin elveszi Maryt, amin annak idején ki is akadtam, mert szerintem Dickon jobban illett a lányhoz, hiszen ő maga volt az élet, a vidámság és a szeretet, és úgy éreztem, jobbat tenne Marynek, míg Colin akármennyire is meggyógyult, nekem egy elkényeztetett úrifiú maradt. SPOILER VÉGE.

Aztán a hangoskönyv végén egy női hang bemondja, hogy a könyvből Györgyi Anna olvasott fel. Ebből arra következtettem, hogy nem a teljes művet olvasta fel. Ha van valaki, aki ismeri a teljes könyvet, legyen szíves, világosítson fel, hogy abban benne van-e a házasság.

Mivel van egy Visszatérés a titkos kertbe c. film is (ami elkezdtem, de sosem jutottam a végére), ezért rákerestem az írónő további könyveire, és meghökkenve láttam, hogy A kis lord (Little Lord Fauntleroy), ill. A  padlásszoba kis hercegnője (A Little Princess) is az ő munkái. Épp a legutóbbi témázáskor írtam, hogy milyen giccses és cukros volt a magyar fordításban az előbbi, míg angolul milyen aranyos. A másodikból pedig szintén láttam egy régi filmet (tudtommal van egy újabb is), ami gyerekkoromban nagyon megragadta a fantáziámat, imádtam, ahogy a padlásszobába csempészik a csodás holmikat. Az eddig tapasztalataim alapján a könyvre már nem vagyok kíváncsi.

A felolvasás sokat javított az élményen, ezért picit magasabb pontszámot érdemel, mint anélkül. Valószínűleg könyvben nem élveztem volna még ennyire sem, de így hallgatva, fordítás, főzés, mosogatás közben egészen jó szórakozás volt.

10/7

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése