Keresés ebben a blogban

2023. szeptember 25., hétfő

Színház a füleidnek - A Pál utcai fiúk

Hát én egész évben azt vártam, hogy valami Petőfi lesz az audiodrama.hu-n, A helység kalapácsát nagyon el tudtam volna képzelni, de nem lett, lett helyette azonban A Pál utcai fiúk, nem is hangjátékban, hanem hangoskönyvben.

Ötödikes korom óta nem bocsátottam meg Molnár Ferencnek Nemecsek halálát, amit aztán életem során még többször újraélhettem, két fiammal, mikor ők is ötödikesek lettek, a még a 60-as években készült magyar filmben, és a musicalben, amire pár éve szülinapomra kaptam jegyet. Nem gondoltam, hogy még egyszer rá tudom venni magam, és újra átéljem, és azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, Széles Tamáson kívül nincs olyan színész és hang, akinek a kedvéért ezt vállaltam volna, és még így is nehéz volt. A felolvasás persze, szuper volt, mint mindig, különösen tetszett Nemecsek kis, könnyű beszédmódja, amiből mindig kiérződött, hogy többre hivatott ő, és bátrabb is, mint amire tartják. Hogy pontosan tudja, milyen igazságtalanok vele, de sokáig nem mondja ki, és hogy bár fél, mégis megteszi, amit meg kell tennie. Egy nem jött be, volt egy olasz árus (nem tudom, erre jól emlékszem-e, már hónapok teltek el, hogy meghallgattam), és az ő akcentusa. (Még a Toldi estéjénél volt ugyanilyen érzésem, hogy nem tetszett az olasz bajnok akcentusa.)

Olyannyira paráztam Nemecsek halálától, hogy idő kellett, mire egyáltalán bele tudtam helyezkedni a történetbe, de amikor végre sikerült, felfedeztem, hogy milyen jó könyv ez igazából.

Jók a leírások, jók a karakterek, jó a korábrázolás. Irtó jót mulattam Kolnay és Weisz örökös torzsalkodásán (remélem, jól emlékszem a nevükre), főleg a zsíros kalapon, az egész gittegylet dolgon, mikor lebuknak és rapportra mennek a tanárhoz. Már az elejétől fájt a szívem Nemecsekért, akit folyton ugráltatnak, mint egyetlen közlegényt, és amit még a különben kb. tökéletes Boka is eltűr, és meglepődtem azon, hogy Gerébet végül visszafogadják, mert ez teljesen kiesett, pedig kb. minden más ismerős volt a történetben.

Az is meglepett, és nagyon rossz volt, hogy milyen hosszú is valójában Nemecsek haldoklása, nem is emlékeztem rá, hogy ilyen hosszan megy. Ennyi év után más érzés volt olvasni, közben arra is rájöttem, hogy olyan vagyok, mint Nemecsek apja, be kell fejezni azt a kabátot, mert abból lesz a koporsó kifizetve. Én is a legnagyobb betegség, baj, tragédia közepette is a gyakorlati lépéseken gondolkodom, és nagyon hosszú időre nem is tudok összeomlani. Mondjuk, egy gyerek elvesztése azért más lehet, de megértettem az apát.

Gyerekként nagyon bántott, hogy mikor hazafelé mennek Nemecsekéktől, mintha már túl is jutottak volna a halálán, hiszen arről beszélgetnek, mi van másnapra latinból. Ezt a mai eszemmel jobban meg tudom érteni, az ő korukban nehéz még az ilyen érzéseket megfogalmazni, és a szerző ezzel jelezte, hogy bárhogy fáj, az élet megy tovább. Csak azt nehezményeztem anno, hogy ilyen gyorsan. Ma meg már úgy gondolom, nem ment az olyan gyorsan, csak épp nem a felszínen, a látható helyeken ment tovább a gyász.

Nem bántam meg, hogy meghallgattam, de többször nem szeretném, annak ellenére, hogy valóban értékes mű, és közel tökéletes volt a felolvasás.


6 megjegyzés:

  1. Ú, tök jó, hogy írtad ezt a posztot, bár érintőlegesen nemrég beszélgettünk róla a csoportban is. :) Érdekel ez a hangoskönyv, szerintem meghallgatom én is! Telefonról hallgattad amúgy?
    Régen, amikor olvasni kellett, nem szerettem annyira a Pál utcait, de később igen, egyszer írtam róla egy esszét is gimiben talán, emlékszem, akkor került igazán közel a szívemhez. :) Sok konkrétumra nem emlékszem a cselekményből, Nemecsekre és sorsára persze igen, de nagyon tetszett és megfogott amiket írtál róla most, jó lenne újrázni - akár ilyenformán is a hangossal!
    Köszi ezt a posztot! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De örülök, hogy örültél ennek a posztnak. :) Nem, laptopon hallgattam, de valahogy biztos lehet telefonról is.
      Olyan hülyeségnek tűnik most így felnőtt fejjel, hogy egy mozzanat miatt nem szeretem ezt a könyvet, miközben tele van értékkel, de túl fiatal voltam ahhoz a traumához, és túl mély nyomot hagyott. Ha te szereted a könyvet, akkor főleg ajánlom meghallgatni, mert nagyon jó a felolvasás is. :)

      Törlés
    2. Na, majd megpróbálom telefonról, mert én általában otthon is úgy közelekedek, és csinálom a dolgom, hogy övtáska + vezeték nélküli füles. :D
      Persze, de minden életkorban más befolyásolhatja, hogy értékeled az adott művet, vagy hogy mi esik latba jobban. Szerintem érdekesek nagyon ezek a taasztalások, pl a végén a beszélgetés, amit írtál, hogy ilyen hamar túllépnek a gyászukon (dehogy...), és ilyen gyorsan megy tovább az élet. Sok rétege van ennek a könyvnek.
      A jó felolvasásokat nagyon kedvelem, még egy hozzáadott érték a könyvhöz! :)

      Törlés
    3. Ha Spotify létezik telefonra, akkor meg tudod hallgatni, mert ott fent van, ill. Apple Musicon is.
      Ha meghallgattad, mesélj, hogy tetszett. :)

      Törlés
    4. Köszi, igen, persze, van telefonos appja a spotinak! :) Wow, és képzeld, a spotin van Pál utcai Kern felolvasásban is, jaj, dillema lett! xD Kern nagyon jó felolvasó! Mindkettőbe bele fogok hallgatni, de persze Strike és a Running Grave elsőbbséget élvez. ;)
      Mindenképp mesélek! :) :*

      Törlés
    5. Ő is tényleg jó, de nincs az az isten, hogy meghallgassam még egyszer. :D
      Hallgass bele, és meglátod. :)

      Törlés