Keresés ebben a blogban

2024. november 3., vasárnap

Októberi zárás

Eljött a gyakran ködös november, bár egyelőre hűvös, de szép idővel. Októberben sem olvastam túl sokat, két könyvet tudtam befejezni, de azok legalább jók voltak, igazából nincs hiányérzetem. Folyamatban van egy könyv, de az nem tetszik. A félbehagyásán gondolkodom, de közel féltávnál még küzdök. Megnéztem a Sötétség teremtménye 2. évadát, nem érdemel külön posztot, még annyira sem kötött le, mint az első évad. Sok értelme nem volt. Egyetemi beadandók, fordítás, selejtezés a könyvtárban, családi gondok, ezek töltötték ki a napjaimat.

A két könyv az alábbi volt:

1. Sangu Mandanna: Rendkívüli Boszorkák Igen Titkos Társasága

Olvasás közben folyton T. J. Klune Ház az égszínkék tengernél c. könyve járt eszemben, és rá is jöttem, hogy miért. Mindkettőben szerepelnek különleges gyerekek és felnőttek, de mindkettőben ez "csak" (?) a háttér, a körítés, és valójában arról szólnak, hogy a szereplők hogyan találnak szeretetre, hogyan gyógyulnak ki lelki nyavalyákból. Ezt az érzésemet a szerzői utószó is megerősítette.

Aranyos, néhol vicces, nyomokban életszerű romantikát is tartalmazó könyv volt (persze a pasinak azért muszáj volt folyton ráncolnia a homlokát, de ez legyen a legkevesebb), bónuszként varázslással. Olvasás közben ilyen jelzők jutottak eszembe, mint otthonos, eseménytelen (ez később megváltozott), de abszolút pozitiv értelemben. Bár november-decemberben játszódik javarészt, valamiért mégis inkább őszi olvasmánynak éreztem, talán a boszis vonal miatt. A leírás alapján Seholsincs-lak csodálatos hely lehet.

Egy dolog volt furcsa picit, hogy a szereplők bőrszíne nem mindjárt az elején derül ki (vagy nem figyeltem rendesen), és még akkor sem voltam benne biztos. (A három kislány talán mind fekete, Mika pedig indiai, ha jól következtettem.) Ez pusztán azért baj, mert a könyv elején volt egy mentális képem Mikáról, amit menet közben kellett átalakítani, és ez zavart. Bár úgy tudom, nem sorozat, maradt egy vonal, amit jobban ki lehetne fejteni, és nagyon kíváncsi lennék a megoldására.

Szívesen olvasnék még a szerzőtől.

2. Tracy Rees: Karácsonyi házikó

Nagyon vártam a szerző más könyveit is A vidéki templom titkai után, ami tavaly sok kategóriában győztes lett pl. a félévzáró értékelésben. Ez a könyv egy picivel kevésbé tetszett, nehezen tudom megfogalmazni, hogy miért. Edward egy álompasi, de nem pl. Bridgerton módra, hanem életszerű a maga jó és rossz tulajdonságaival, démonaival, gondjaival, örömeivel, a háttér kellemes és hangulatos, talán Holly volt kevésbé szimpatikus és nem eléggé egyedi, olyan kis szürkének éreztem minden erőfeszítése ellenére. Túl tökéletes tanár volt, egyszer sem akarta némelyik tanítványa nyakát kitekerni, legalább egy kicsit. :D Akármennyire is szereti őket, szerintem irreális, hogy sosem fárad el, vagy sosem lesz rájuk néha egy kicsit mérges. Az ember még a saját gyereke nyakát is szívesen kitekerné néha, még akkor is, ha mondjuk, egyke, nemhogy egy egész osztálynyi gyerekét! Egy picit úgy éreztem, mintha Elizát ki akarná magának sajátítani, ami valahol érthető volt, és szerencsére nem ment át creepybe. Mindenesetre jó élmény volt, jöhetnének más könyvek is a szerzőtől, vannak még bőven lefordítatlanok.

Az élfestett borító gyönyörű, igazán hangulatos. A fordítással egy bajom volt, három pont után vessző? Így: ..., Szerintem nem kell oda vessző.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése