A fordításokról - hogy mit meg nem teszünk egy szóért

Ígértem még tavaly novemberben, hogy azzal folytatom a feliratokról szóló bejegyzést, hogy néha mi mindent meg nem tesz az ember akár egyetlen szó helyes fordításáért, most jutottam el idáig.

Pár hónapja hallottam egy könyvfordítótól, hogy egyetlen szón gondolkodott egy hónapig. Haha, próbáld meg ugyanezt egy hét vagy még kevesebb idő alatt. Biztos más fordító is így van vele, de én bizony néha úgy adok le feliratot (vagy bármi mást), hogy utána eszembe jut, basszus, erre lett volna jobb szó vagy kifejezés.

Mondok egy konkrét példát, ami pár hónapja rendesen megizzasztott. A film még fent van Netflixen, az olasz címe Gomorroide, az angol Welcome to Gomorrahland. Nézzétek meg, nem az én feliratom miatt, hanem mert szerintem nagyon vicces volt. 

Nos, nem angol nyelvű alkotásokhoz is angol template-et (sablont) kapunk, ami elég vakrepülés és olyankor mindig van bennem egy plusz stressz. Írtam már így német, holland, olasz, francia, spanyol, flamand, lengyel, román, koreai, hindi, ukrán, dán, norvég, finn nyelvű sorozatot, filmet, lehet, hogy ki is hagytam valamit. Még a francia, olasz, német, spanyol esetében van egy minimális nyelvismeretem, itt gyakran kiszúrom, hogy ha az angol template rossz. Néha a nyelvtudásom csak arra elég, hogy kiszúrjam, hogy ez tuti nem jó, de ahhoz már nem, hogy értsem is, hogy mi a helyes. Néha sajnos csak bízhatunk benne, hogy amit angolul kapunk, az jól is van lefordítva. Megsúgom, biztosan nem mindig. De ez külön bejegyzés témája lehetne. (Egy időben olyan sok holland film volt, hogy egy idő után már egy csomó mindent megértettem. :D Lévén az angollal is rokon nyelv, de leginkább azért, mert hasonlít a németre. Pl. Geld ott is Geld, de heldnek ejtik, a Gott szintén ugyanaz, csak hottnak ejtve - amiből leszűrhető, hogy a hollandban a g az kiejtve h.)

Bocs a hosszú bevezetőért, csak úgy érzem, kell ez, hogy értsétek, honnan is indul az ember.

Szegény Gomorroide angol template-je nagyon rossz volt. Volt, ahol értettem, hogy nem azt mondja, volt, ahol az angol fordítás volt akkora hülyeség, hogy biztosan nem lehetett jó. Olasz feliratot nem adtak hozzá, hiába is kértem. Az egész netet felkutattam olasz feliratért, nem találtam. (Bezzeg Netflixen most van.) Még úgy, ahogy elboldogultam a dologgal, de aztán jött egy ominózus párbeszéd. A főszereplőket egy kolostorba viszik, ahol van egy pap, akit Padre Piónak, azaz Pio atyának hívnak. Ezután jön a következő párbeszéd:

- Padre Pio? Didn't they stop using that name?

- It's not like Maradona's shirt.

- It's just a homonymy.

Vagyis kb. szó szerinti fordításban:

- Pio atya? Ezt a nevet lehet még használni?

- Ez nem olyan, mint Maradona inge.

- Ez csak homonímia.

Csak pislogtam, mint hal a szatyorban, hogy mi van? A Pio atyás rész volt még a legegyszerűbb, némi guglizás után kiderült, hogy élt egy másik Pio atya korábban, ő: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pietrelcinai_Szent_Pio

És még az is oké, hogy homonímiáról van szó, bár az nem egészen ez, mert az ugye azonos alakúságot jelent, mint pl. a nyúl vagy a vár esetében. Ez itt inkább névazonosság. Hogy aztán a filmben ez humor akart-e lenni, nem tudom.

Nyilván Pio atya lehet több is a világtörténelemben, ez eddig oké, ezzel csak a szereplő naivitását akarták hangsúlyozni. De mi a búbánat Maradona inge? Na, itt jött egy kb. egynapos keresgélés, amibe aztán bevontam egy másik fordítőt is, és végül vele sikerült megfejteni. Próbálkoztunk sok mindennel, YT-os videón bekapcsolni az automatikus feliratkészítőt, valami hangfelismerő programmal, ami szintén arra lett volna hivatott, hogy leírja olaszul, ami a szövegben elhangzik, semmi sem működött. Az eredeti olasz felirat működött volna, de olyan nem volt.

Próbáltam mindenfélére rákeresni, hogy volt-e Maradonának valami ingmárkája, és arra utal, hogy az jogdíjas, és azt a nevet, ugye, nem lehetne újra felhasználni máshol (nem úgy, mint Pio atyát), de nem volt neki, és még ki tudja, mi mindennel nem szórakoztam, mire fordítótársam valahonnan rájött, hogy Maradonát annyira szerették Nápolyban (ott játszódik a film), hogy amikor meghalt, a focis mezén levő számot soha többé nem adták oda más focistának! Tehát Pio atya lehet több, de ha jól emlékszem, 7-es szám a nápolyi focicsapatban nem. (Hogy Maradona mit keresett Nápolyban, azt már nem tudom.)

Hát ebből a magyar feliratban csak annyi lett, mert nem lehetett több, hogy:

- Ez nem olyan, mint Maradona meze.

- Névazonosság.

Hogy ebből a nem focirajongó, és a nápolyi fociban nem jártas magyar néző mit ért, én nem tudom. De legalább ennyivel is okosabb lettem.

Színház a füleidnek - A Pál utcai fiúk

Hát én egész évben azt vártam, hogy valami Petőfi lesz az audiodrama.hu-n, A helység kalapácsát nagyon el tudtam volna képzelni, de nem lett, lett helyette azonban A Pál utcai fiúk, nem is hangjátékban, hanem hangoskönyvben.

Ötödikes korom óta nem bocsátottam meg Molnár Ferencnek Nemecsek halálát, amit aztán életem során még többször újraélhettem, két fiammal, mikor ők is ötödikesek lettek, a még a 60-as években készült magyar filmben, és a musicalben, amire pár éve szülinapomra kaptam jegyet. Nem gondoltam, hogy még egyszer rá tudom venni magam, és újra átéljem, és azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, Széles Tamáson kívül nincs olyan színész és hang, akinek a kedvéért ezt vállaltam volna, és még így is nehéz volt. A felolvasás persze, szuper volt, mint mindig, különösen tetszett Nemecsek kis, könnyű beszédmódja, amiből mindig kiérződött, hogy többre hivatott ő, és bátrabb is, mint amire tartják. Hogy pontosan tudja, milyen igazságtalanok vele, de sokáig nem mondja ki, és hogy bár fél, mégis megteszi, amit meg kell tennie. Egy nem jött be, volt egy olasz árus (nem tudom, erre jól emlékszem-e, már hónapok teltek el, hogy meghallgattam), és az ő akcentusa. (Még a Toldi estéjénél volt ugyanilyen érzésem, hogy nem tetszett az olasz bajnok akcentusa.)

Olyannyira paráztam Nemecsek halálától, hogy idő kellett, mire egyáltalán bele tudtam helyezkedni a történetbe, de amikor végre sikerült, felfedeztem, hogy milyen jó könyv ez igazából.

Jók a leírások, jók a karakterek, jó a korábrázolás. Irtó jót mulattam Kolnay és Weisz örökös torzsalkodásán (remélem, jól emlékszem a nevükre), főleg a zsíros kalapon, az egész gittegylet dolgon, mikor lebuknak és rapportra mennek a tanárhoz. Már az elejétől fájt a szívem Nemecsekért, akit folyton ugráltatnak, mint egyetlen közlegényt, és amit még a különben kb. tökéletes Boka is eltűr, és meglepődtem azon, hogy Gerébet végül visszafogadják, mert ez teljesen kiesett, pedig kb. minden más ismerős volt a történetben.

Az is meglepett, és nagyon rossz volt, hogy milyen hosszú is valójában Nemecsek haldoklása, nem is emlékeztem rá, hogy ilyen hosszan megy. Ennyi év után más érzés volt olvasni, közben arra is rájöttem, hogy olyan vagyok, mint Nemecsek apja, be kell fejezni azt a kabátot, mert abból lesz a koporsó kifizetve. Én is a legnagyobb betegség, baj, tragédia közepette is a gyakorlati lépéseken gondolkodom, és nagyon hosszú időre nem is tudok összeomlani. Mondjuk, egy gyerek elvesztése azért más lehet, de megértettem az apát.

Gyerekként nagyon bántott, hogy mikor hazafelé mennek Nemecsekéktől, mintha már túl is jutottak volna a halálán, hiszen arről beszélgetnek, mi van másnapra latinból. Ezt a mai eszemmel jobban meg tudom érteni, az ő korukban nehéz még az ilyen érzéseket megfogalmazni, és a szerző ezzel jelezte, hogy bárhogy fáj, az élet megy tovább. Csak azt nehezményeztem anno, hogy ilyen gyorsan. Ma meg már úgy gondolom, nem ment az olyan gyorsan, csak épp nem a felszínen, a látható helyeken ment tovább a gyász.

Nem bántam meg, hogy meghallgattam, de többször nem szeretném, annak ellenére, hogy valóban értékes mű, és közel tökéletes volt a felolvasás.

Környezettudatosság és én, meg még pár más dolog is

Bele is vágok a közepébe, mindenféle különösebb bevezető nélkül.

Takarítás, mosás, mosogatás:

Tavaly-tavalyelőtt kb. minden tisztítószer-mosószer esetén átálltam a Cleanne-re. Öko, a flakonokat vissza lehet vinni, és bedobni az EcoFamilyben található dobozba, vagy ingyen visszaküldeni Packetával. Egészen mostanáig, ugyanis pár hete a cég FB-n bejelentette, hogy nem tudják továbbra is újratölteni a flakonokat, annyira megdrágult nekik ez a lehetőség. Nem tudom, miért kell mindent így elszúrni, igazán jó kezdeményezés volt.

Amit nagyon megszerettem, az a padlófelmosó, a vécéolaj és az extra erős általános felülettisztító. A simát nem használtam, nem tudok róla nyilatkozni. Emellett jó még a kisállat fekhely- és alomtisztító is, bár én csak simán a padlóra szoktam fújkálni, mert a drága kutyuska néha bepisil, de tényleg szagtalanít.

Van egy csomó, ami a teszi a dolgát kategória, de semmi több, pl. kézi mosogató, mosógél.

Enyhe csalódás az öblítő, mert nem visz ki minden szagot, pl. cigiszagot, ahogy ígéri, de azt eddig egy öko vitte csak ki teljesen, a Mosómami egyik gélje, de már nem emlékszem, melyik, talán a zöld flakonos.

Ami viszont egyáltalán nem jött be, az a gépi mosogató. Opálosak maradtak az üvegedények és az evőeszközök, kérdeztem a cégtől, mit lehet ezzel csinálni, hát biztos kemény nálunk a víz (az), tegyek az öblítőtartálybe ecetes vizet. Kipróbáltam, nem lett jobb, végül már tömény ecetet nyomtam bele, úgy sem lett jobb, aztán kevertem az öblítővel az ecetet, az valamit segített, de nem volt az igazi. Nem voltam elégedett, ráadásul, már csak ha kis ételmaradék is volt rajta, nem bírt el vele, gyakorlatilag elő kellett mosogatnom az összes edényt. Hát nem azért van mosogatógépem, hogy kézzel is mosogassak! Emellett maga a mosogatógép is folyton koszos és zsíros volt. Több havi agonizálás után úgy döntöttem, muszáj váltani. Kutakodni kezdtem, hogy mi lenne a jó (ja, még Cleanne előtt kipróbáltam a citromsav-mosószóda-mittudoménmi kombót, felejtős), és két, ár-érték arányban is még megfelelő termékre szűkítettem a kört, a DM sajátmárkás Nature-sorozatából a mosogatógép-tablettára és a Green Emotion (szintén termékcsalád) tablettájára. Amikor utoljára vettem, a Green Emotion 16 db-os 1650 Ft-ba került, a DM Nature 30 db-os meg 1899 Ft-ba.

A Green Emotion óriási csalódás volt, minden edény csupa vízkő lett, amit nem is értek, mert elvileg van benne vízlágyító, de én ettől még teszek a mosogatógép tartályába is vízlágyító sót, akárhogy is, durva volt az a fehér lerakódás minden edényen. Alig vártam, hogy elfogyjon. Ellenben a DM Nature teljesen bevált, elég az edényeket elöblíteni, nem kell előmosni, a mosogatógép nem zsíros, az edények tiszták és nem opálosak. Sajnos, a lerakódott vízkő nagyon lassan kopik le némelyik edényről, ahhoz meg nincs türelmem, hogy mindegyiket egyesével súrolgassam, vagy áztassam ecetbe, vagy mittudomém, mit csináljak velük.

Még egy tisztítószerről. Az azóta már Veszprémben megszűnt Zöld Boltban vettem még az ún. narancsos csodát (ez a neve, narancsolaj van benne), ami amúgy tényleg jó volt pl. zsíros felületekre, de az akkor használt mikroszálas törlőkendőkbe teljesen beleállt, nem lehehett kimosni, azok a kendők teljesen kemények lettek. Újabb adagot már nem vettem.

Higiéniai termékek:

Itt már jó ideje a Piszke Papírtól vettem a papírcsomagolásos vécépapírt, papírzsepit és papírtörlőt, majd miután a veszprémi Feltöltő pontban megjelentek darabra vehetően is (kivéve a zsepit), arra álltam rá. Sajnos, a válság miatt nagyon meg kellett néznem, hogy mennyiért veszek bármit is, ezért a 290 Ft/tekercs vécépapír helyett olcsóbb után kellett néznem, de rá kellett jönnöm, hogy hosszútávon nem járok jól. Az olcsóbból több kell, kisebbek a tekercsek, és hát még ott van az esetleges klóros fehérítés, festék- és illatanyag kérdése. Valamiért hiányzott az illatos vécépapír, pedig erre valójában semmi szükség sincs, ezért párszor vettem azt, de rájöttem, hogy zavar az illatuk.

Szóval vissza fogok állni a Piszke termékeire, ha az ember tud egyszerre egy kicsit több pénzt rászánni, akkor érdemes a webshopból venni, ott kicsit olcsóbbra jön ki, de 25 ezer fölött van csak ingyenes szállítás, ezért érdemes nagyobb mennyiséget venni egyszerre. Ez nekem pl. nem mindig megy. A vécépapír nagy, duci tekercsekben van, nagyon kellemes, puha, erős, nem kell belőle sok, a papírzsepi szintén erős, nagyméretű, vettem olcsóbbat, ami kicsi volt, egy fújás után szétmállik a kezedben, nem éri meg.

Valamiért a Feltöltő Pontban nem lehetett kapni többé a papítörlőt, ezért abból boltit kezdtem venni (amúgy minőségre, erősségre az Aldi sajátmárkás, talán Kokett nevű papírtörlője nagyon jó, de gondolom, nem öko), de a webshopban van, szóval majd betárazok inkább. Próbáltam csökkenteni a papírörlő használatát, és vettem kis textil törlőkendőket, aminek az egyik fele valami pamutféle, a másik fele meg talán frottir, ez van összevarrva, és eleinte szerettem is, de hamarosan azt vettem észre, hogy nem szívja fel rendesen a vizet, és a mosás ellenére is beleáll a kosz, megkeményedik, megmerevedik. Ez a baj egyes dolgokkal, hogy hiába öko meg csomagolásmentes, ha azt a funkcióját nem látja el, amiért megvettem. Ezért megint csak hosszabb agonizálás után visszaálltam a mikroszálas törlőkendőre, ami rendesen felszívja a vizet, és maszatolás nélkül lehet vele pl. a főzőlapot letörölni. Felteszem, ökónak nem nevezhető, lévén poliészter és hasonlók vannak benne.

És egy kicsit talán off, de le kellett cserélni a vécékefét, mert a korábban vett fából készült, lószőrsörtés vécékefe sörtéi teljesen elkoptak, nagyon hamar, alig néhány hónap alatt. Megint csak hiába öko, ha nem jó arra, amire vettem. Ismét némi kínlódás után (mint látható, nem döntök túl gyorsan az ilyen kérdésekben, de amennyire lehet, biztos akarok lenne benne, hogy jól döntök) a szilikonos vécékefe mellett tettem le a voksom, mert az tovább kitart, mint a műanyag (elvileg, meglátjuk, a gyakorlat mit mutat), és a sörtéibe nem ragad bele az "anyag", mint a műanyagba. Az Aldiban vettem 1700 Ft--ért, praktikus kis tálcával az alján, ami külön lecsavarható, így kiönthető az ott összegyűló trutyi, de mivel van egy rés, elvileg el is tud párologni a víz.

Szépségápolás, tisztálkodás:

Ez jórészt off, mert nem vagyok ezen a téren túl öko, ugyanis egyszerűen gyűlölöm a tömbszappant, életem egyik nagy megkönnyebbülése volt, mikor megjelent a folyékony szappan. Hasonló volt a helyzet a ruhazsebkendővel, nagyon örültem, mikor megjelent a papírzsepi, ez a két dolog, ahol, amíg van alternatíva, maradok a kevésbé ökónál, vessetek meg, nem bánom.

Éppen ezért a szilárd sampon, szilárd arctisztító sem jön számításba, próbálom legalább azt nézni, hogy újrahasznosítható legyen a csomagolás, de itt már egyszerűen muszáj, hogy az adott termék tényleg hasznos legyen, betöltse a funkcióját, így a csomagolás sokadlagos szempont. Mégsem vehetek meg egy kézkrémet vagy arckrémet csak az alapján, hogy csomagolásmentes-e.

Mivel téli ekcémám van, ez különösen kemény tud lenni, el sem tudom mondani, hogy hányféle, magát megoldásnak hirdető terméket próbáltam ki. Tusfürdőből kb. bármi jó tavasztól őszig, de eddig semmi sem volt jó télen. Még a dögdrága Bioderma, Eucerin és Uriage sem. Minden fürdés után testápolózás, de a hátamat nem érem el, amihez mindig valaki segítségét kell igénybe venni, ami meg azért macerás, és még így is sokszor volt, hogy napközben is húzódott, viszketett a bőröm a derekamon, a combomon. A kezem annyira száraz, hogy berepedezik, vérzik, viszkető, piros foltokkal van tele. Ez elkezdődik kb. olyankor, amikor a hőmérséklet lemegy 5-10 fok alá, és elmúlik, ha felmegy kb. 10 fok fölé. A vicces, hogy akár naponta is képes változni, ha mondjuk, egyik nap 15 fok van, elmúlik, ha másnap lemegy 5 fokra, megjelenik. Nem, ez nem igazán  vicces.

Nagyon vártam a Cleanne folyékony krémszappanát, amit tusfürdőnek is tudok használni, sajnos, csak valamikor március körül lett kapható, akkor gyorsan vettem is, még elég hideg volt, és amikor kórházba kerültem március végén, épp azt tudtam bevinni magammal. Ötösre vizsgázott, nem kellett testápoló, ami külön jó volt, mert nem lett volna, aki kenegesse a hátamat. És még csak arra sem foghatom, hogy közben április lett, mert pont hogy nagyon hideg volt április elején, éjjel volt akár -6 fok is.

Ami a kezemre jó volt, megint az Aldi sajátmárkás terméke, az Ombia termékcsaládból a Med változat. Van többféle kézkrémjük, de ez vált be. Ilyen szép már nem tudom, mikor volt utoljára a kezem, biztos, hogy évek óta nem. Már úgy értve a szépet, hogy nem repedezett be. Azóta nem is merek mással próbálkozni. Remélem, nem szüntetik be, mostanában nem mindig és nem mindegyik Aldiban kapni.

Egyébként szintén az Ombia márkát használom arckrémből, van egy Q10-es, öregedésgátló nappali és esti arckrémjük, potom 1199 Ft-ért, üvegtartályban (igaz, műanyagtetővel). Hogy mennyire gátolja az öregedésemet, azt nem tudom, de én szeretem, alig van illata (ez nekem fontos, ki nem állhatom az erős illatú arckrémeket), és felkenés után puha lesz tőle a bőröm. Hogy az összetevői mennyire egészségesek vagy ökók, azt nem tudom, de nem is merek utánanézni, mert akkor esetleg le kellene cserélnem, és azt nem szeretném.

Dezodorból is az Ombiát használom, nem érzem magam büdösnek, nemrég vettem egy másikat, Dermaflora márkájút, csak azért, mert volt 20%-os kuponom a Sparba, és hát nem szeretem. Ismét egy termék, ami hiába mittudomén, milyen egészséges a bőrömnek, ha büdös maradok. Ráadásul nem is olcsó.

Esküszöm, nem fizet az Aldi semmit, hogy reklámozzam az Ombiát, de tényleg szeretem. Olcsó, és nekem bevált. Van arckrémből egy pumpás változatuk, hialuronsavas, ezt is kipróbáltam, de nem jött be, rettentő erős az illata, főleg az éjszakainak, de a pumpás megoldás miatt a legaljából nem jön ki a krém, és mivel üveg, még csak fel sem tudom vágni, hogy kikotorásszam.

Dezodorból is voltak ökóbb, csomagolásmentes próbálkozásaim, pl. a golyós dezodor újratöltése, na, ez nagyon rossz volt. Amellett, hogy kb. 10-szeresése került, mint a bolti változat, teljesen szétmarta a hónaljamat. Kipróbáltam még egy kis kockát (valami magyar cég termékei, van többféle, pl. kocka kézkrém, de csak ezt vettem), amivel próbáltam összemaszatolni a hónaljamat, nem volt kényelmes, pici, alig lehet megfogni rendesen, és a végét meg már épp emiatt nem tudod rendesen elhasználni.

Betétek. Gyerekkoromban volt, ugye, a vatta, de anyám mondta, hogy örüljek neki, mert ő még rongyokat rakogatott be, amit ki kellett mosni. Hát nem tudom, mit szólna, ha látná, hogy öko fronton megint ez a trend. Én annak idején örültem, mikor megjelent az eldobható betét, mit sem tudva róla, hogy az mennyire környezetszennyező. Mivel nagyon fiatalon (mármint ahhoz képest, hogy rendesen 50 fölött lenne), már a 40-es éveim elején jött a változó kor, így menstruációs betétre nincs már szükségem, de egy darabig még használtam tisztasági betétet, míg rá nem döbbentem, hogy bizony az is műanyag, és nem bomlik le.

Próbálkoztam a mosható, patentos változattal, de én rettentő kényelmetlennek érzem, ráadásul az egyikről lepattant az egyik patent, ami azt jelenti, hogy kb. kidobhatom, ráadásul nem is olcsók, kb. 2 ezer Ft az a kis tenyérnyi anyag. Majd volt még próbálkozásom a Natracare márkával, ami 98%-ban lebomló, én ezt sem szerettem, úgyhogy gondoltam egy merészet, és elhagytam a tisztasági betétet teljesen. Volt még olyan elképzelésem, hogy veszek tisztasági betétes bugyikat, de 10-15 ezer darabja, ráadásul fazonban, méretben sincs nekem megfelelő. Lehet élni tisztasági betét nélkül, azt hiszem.

Fogkefe. Egy újabb kudarc (?). Bambusz fogkefével fogat mosni rettentő kényelmetlen, kemény, nekem szó szerint sebes lett a szám belül. Próbáltam a cserélhető fejűt, hogy legalább annyival is kevesebb szemetet gyártok, iszonyú hamar, kb. egy hónap alatt elkopott a feje. Havonta cserélgetni sem látom értelmét. (Ebből is Ombiát vettem, nem öko...)

Kert:

Én nem vagyok az fajta, mint Borbás Marcsi (akit végtelenül tisztelek és nagyra tartok!), hogy csalánt áztassak meg ilyesmiket, és így jussak permetléhez, szóval kerestem valamit, ami jót tesz a növényeknek, a talajnak, és nem vegyszer, és így jutottam el a Greenman termékeihez. Nyár óta használom a Floraliát a szobanövényekhez, a karácsonyi kaktuszaim úgy nőnek, mint a gomba, és az Agrót a kertbe öntözéshez. A karós babon onnantól kezdve 15-20 centis termések nőttek, a málna másodtermése sokkal nagyobb és több volt, a paradicsomok szörnnyé nőttek, sajnos, maga a termés, ami a lényeg lenne, már kevésbé sikerült jól. A dobozok PET palackból vannak, vagyis újrahasznosíthatók, de ráadsául még az egyik családtag, talán az apa, nem akarok hülyeséget mondani, műanyagfeldolgozó üzemet működtet, hogy valamennyit visszaforgassanak a műanyaghulladékból.

Az egyik fia gyártja a Greenmant, a másik fia pedig egy tisztítószercsaládot, a Greenbioticot. Nemrég ez utóbbiból is vettem egy sorozattal, hogy kipróbáljam, a mosószer itt sem tudta elvenni a cigiszagot. A kézi mosogató rendben van, a fürdőszobai tisztítót megszerettem, szép csillogó lesz tőle a kád, a mosdókagyló. A konyhai is jó, szépre takarítja a mosogatót és főzőlapot. Az általános felülettisztító egy picit gyengébb, ebből jobb szerettem a Cleanne-t, arra fogok visszítérni, ha ez elfogy.

A mosásnál a törölközőkkel és konyharuhákkal vagyok bajban, mert használhatok bármit, kemények maradnak. Persze, lehet, hogy egy idő után maga az anyag tömörödik úgy össze, hogy már nem használ semmi. Jelenleg a mosáshoz adok citromsavat, mosószódát, magát a mosógélt (most még van egy kicsi a Greenbioticból, de következőnek a DM Nature mosószerét fogom kipróbálni), és még a maradék Cleanne-s öblítőt, és még így is kemények maradnak. Szóvel e terén szívesen elfogadok tanácsot.

Azt hiszem, a végére értem a próbálkozásaimnak, majd jövök, ha lesz valamni új. :) 
(meg időm megírni...)

És most nézem, hogy tiszta ingyenreklám vagyok az Aldinak, de szeretek ott vásárolni.