Hát én immár mit... olvassak?

Ezúttal nem olvasási válságom van, hanem műfaji. Szinte szó szerint egyik pillanatról a másikra untam rá eddig kedvelt műfajokra. Nevezetesen a ifjúsági irodalomra és a fantasy/urban fantasyre. Persze, valószínűleg nem az összes darabjukra, hanem úgy nagy általánosságban.

Nemrég fejeztem be a Skrupulus Fondort, és kérem szépen, olyan hidegen hagyott, mint egy tányér... kelkáposzta főzelék. Ez talán nem mond sokat annak, aki szereti, de én nem tartozom közéjük. Nem utálom, mint mondjuk, a hurkát, aminek a szagát sem állhatom, egyszerűen eszembe sem jut ételként gondolni rá... Még csak azt sem mondhatom, hogy nem tetszett, egyszerűen nem érdekelt, sem a cselekmény, sem a szereplők. Kitalálható volt, ha nem is minden, de a fő vonala. Amikor azt olvastam pl., hogy a jogar nem létezik, felhorkantam, nem létezik, mi? És mi ad isten? Na, de nem spoilerezek.

Nem állítom, hogy többé nem olvasok ifjúsági irodalmat, a Riordan-sorozatot (Az Olimposz hősei) folytatnám, ha jönne, de másba nem szeretnék kezdeni.

A fantasy vonalból is elegem lett, pár napja jelent meg a Moning-sorozat következő darabja angolul, a Burned, és minimálisan sem mozgatta meg a fantáziámat, főleg, hogy azt sem lehet tudni, lesz-e magyar kiadása, a Kelly után most úgy tűnik, a sorozatot átvevő Cor Leonis is magára hagyja. Elolvashatnám angolul, de nem akarom. Ha rágondolok Barronsra meg Ryodanre, sikítva tudnék elfutni a másik irányba a tökéletes testüktől meg az irányításmániájuktól. A Riyria-krónikákat még befejezem, de aztán a könyvek mennek a vaterára, a Vasdruidát pedig egyáltalán nem szándékozom folytatni.

Némiképp ellentmondok önmagamnak, mert épp most olvasom Gaura Ágnestől a Vámpírok múzsáját, de ezt nem érzem klasszikus uf-nek. Ezt majd megpróbálom kifejteni, ha egyszer a végére jutok.

Na, de akkor mit olvassak? Amihez most kedvem lenne, az valami szívmelengető, de nem "eretvágós" módon, nem nagy tragédiák, szerelmi háromszögek, stb, hanem pl. Janikovszky Éva, Fehér Klára. De lehet, hogy klasszikusokat szedek elő, ki tudja? Egyelőre keresgetem, hogy mi legyen.

A nyilvánvaló válasz az lenne, hogy azt olvassak, amitől jól érzem magam, de ha nem írok ún. trendi könyvekről, a blogot is halálra ítélem. Meg lehet nézni, hogy pl. a Tüskevár-Téli berek 10, azaz tíz (!) olvasót vonzott vagy a Mogyoró 12-t... Ami azért szomorú.

De úgy általában elmondható, hogy a nem könyves bejegyzéseknek nagyobb a látogatottságuk, mint a könyveseknek. Ez nekem fura picit, bár ha belegondolok, valahol logikus is. Ha más blogokat olvasok, én is jobban szeretem a személyes bejegyzéseket, mint az olyan könyvekről szólókat, amiket sosem fogok elolvasni.

Szóval a lényeg, hogy valószínűleg ritkulni fognak a könyves bejegyzések, és talán több lesz egyes témákhoz kapcsolódó poszt.

Szeretnék írni az e-könyvekről vagy arról, hogy milyen elképesztően hibás az emberek megítélése, énképe és miért nem jó minden esetben alkalmazkodni az elvárásokhoz. Majd kialakul... Mindenesetre megköszönöm mindenkinek, aki kitart mellettem.